Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
IV. A REGIONÁLIS HELYZET ALAKULÁSA A HÚSZAS ÉVEKBEN
l.sz. ábra Nyugat-magyarországi városok vonzáskörzetének változása a határmegvonások után Forrás: Győri 2004, 9. o. 5. sz. ábra Az osztrák illetve a bécsi piac kiesése a bor, az élőállat, a gyümölcs és a zöldség kivitelét lehetetlenítette el, saját gazdasági körzetének feldarabolása pedig további súlyos károkat okozott a város gazdaságának. A határmegvonásból eredő károkat azonban a „minden rosszban van valami jó" elve alapján ellensúlyozta a belső piac bizonyos fokú fellendülése. A XX. század elején Bécs vonzása érezhető hatást gyakorolt a Sopron környéki településekre. A békék után az osztrák főváros „elérhetetlensége" miatt a helyi és környékbeli lakosság érdeklődése élénkebben fordult a helyi beszerzési források felé. Az addig az osztrák fővárost látogató vásárlók most otthon költötték el pénzüket, ami rövid időn belül segített a kiskereskedelem gondjain. Ehhez hasonlóan az országhatárokon belül, praktikusan Sopronban szerezték be alapanyagaikat, üzemanyagukat, intézték bevásárlásaikat a helyi iparűzők is, amivel hozzájárultak a város gazdasági életének új alapokra helyezéséhez. 498 1921 után lehangoló kép fogadta a városba érkezőket. A piactér elnéptelenedett, még a hetivásárok napjain is kihalt képet mutatott, csakúgy, mint az üzletek, melyek kongtak az ürességtől. Sopron saját erejére és a kormányzati szervek segítségére támaszkodva próbált küábalni a válságból. Ez utóbbira 1922-ben jó esélyek ígérkeztek, amikor Klebelsberg Kunó belügyminiszter a soproni választókörzetben kívánt indulni a kormánypárt színeiben 498 Székely Géza: A soproni kereskedelem története In Horváth L. (szerk.): Sopron és Sopronvármegye ismertetője 1914-1934. Sopron, S. n. 1934. 85-86. o. A császárváros korábban csaknem 90 ezer fős vonzáskörzetet (mintegy 70 települést) mondhatott magáénak. Lásd Győri 2004. 7. o
