Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

A Laehne-féle magángimnázium

384 értesítői jóval kevesebb, ám áttekinthetőbb statisztikai táblázatot tartalmaztak. A tanulók általános áttekintése táblázatban szerepeltek a vallásra, nyelvismeretre és a szülők polgári állására vonatkozó adatok. Emellett találjuk még „A növendékek életkorának kimutatásá"-t, valamint a tanulók honosságának áttekintését osztályonként és megyék szerint csoportosítva. A táblázatok a századfordulón a diákok testi fejlődésére vonatkozó adatokkal bővültek. A főreáliskola értesítői

385 már az 1890-es években nagyon részletes statisztikát közöltek. A tanulók általános áttekintése táblázatban a tanulók számára és Az anyanyelv és nyelvismeret kategóriákat több esetben együtt kezelték a táblázatok a felekezeti hovatartozással, így célszerűnek tartottam ha ezt az adattípust is bevonom a vizsgált adatok körébe. Először intézményenként mutatom be az egyes iskolák diáksága felekezeti-nyelvi összetételének változásait, ezután rátérek az adatok összehasonlító elemzésére. Az evangélikus líceumnak az 1890/9l-es tanévben a nyilvános és magántanulókkal együtt összesen 357 diákja volt, az 1900/0l-es tanévben 452,1910/11ben pedig 341 (az év közben kimaradt tanulókat nem számolva). Vallás 1890/91 1900/01 1910/11 8. táblázat evangélikus 289(81%) 395 (87,4%) 256(75,1%) Az evangélikus líceum református 17(4,7%) 8 (1,7%) 12 (3,5%) tanulóinak megoszlása vallás, katolikus 25 (7%) 21 (4,7%) 28 (8,2%) anyanyelv és nyelvismeret izraelita 26 (7,3%) 28 (6,2%) 44 (12,9%) szerint 1890/91—1910/11 görögkeleti 1 (0,3%) Anyanyelv 1890/91 1900/01 1910/11 magyar 271 (76%) 354 (78,3%) 287(84,2%) német 75 (21%) 84 (18,6%) 38 (11,1%) szláv 11 (3%) 14 (3,1%) 16 (4,7%) Nyelvismeret 1890/91 1900/01 1910/11 Csak magyarul tud 208 (46%) 193 (56,6%) Csak németül tud Magyarul tudnak 452 341 Honosság 1890/91 1900/01 1910/11 9, táblázat helybeli 78 (21,8%) 111 (24,5%) 107(31,4%) Az evangélikus líceum tanulóinak megyebeli 69 (19,3%) 92 (20,3%) 81 (23,7%) megoszlása honosság szerint más megyebeli 208 (58,3%) 245 (54,2%) 153 (44,9%) 1890/91—1910/11 horvát és szalvón 1 (0,3%) külországi 2 (0,6%) 3 (0,7%) a befizetett tandíjra vonatkozó adatok szerepeltek, a vallásra, anyanyelvre, nyelvismeretére, a szülők polgári állására vonatkozó adatokkal együtt. Ugyancsak az általános áttekintés részét képezték a tanulók életkorára és illetőségére vonatkozó táblázatok, valamint az egészségi állapot, magaviselet, fegyelem, mulasztások áttekintése is. A sort „A tanulásban tett előmenetelről" című táblázat zárta. A századfordulón megjelent értesítő ugyanezeket az adatokat tartalmazta, míg az 1910/11. évi adatközlés jóval részletesebb volt a szülők foglalkozási megoszlása, a vallás, anyanyelv, és nyelvismert táblázatainak felbontásában. Ha összevetjük az adatokat, kiderül hogy a líceum tanulóinak vallási és anyanyelvi hovatartozás szerinti aránya a két évtized folyamán több százalékos eltérést mutat. Az evangélikusok arányának jelentős növekedése a 20. század első éveiben több mint 12%-kal viszszaesett. Ugyanakkor a századfordulón visszaszorult más vallásúak (református, katolikus és izraelita) száma az 1910-es évekre megduplázódott. Megjegyzendő, hogy az evangélikus diákok arányának kiugróan magas, 87,4%-os értéke a századfordulón nem annyira a más vallásúak kimaradásával, hanem a tanulólétszám nagymértékű emelkedésével magyarázható, hisz az