Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
ban publikáltak, az értesítőkben tudományos értekezéseket tettek közzé, tankönyveket írtak. Fleischacker Mór Fridolin főreáliskolai tanár például gyorsírási és német nyelvtankönyveket írt, Kárpáti Károly német nyelvtan, Pós Lajos pedagógiai módszertani tankönyveket, Salamin Leó matematika, fizika, francia nyelvkönyveket adott ki, Göhring Teofil a tornatanítás módszereiről írt tanári kézikönyvet. A tanárok részt vettek a városi egyesületek és az országos szakmai szervezetek munkájában, országos elismerésre méltó munkásságot fejtettek ki a tudomány szinte valamennyi ágában. Sopron régészeti- művészettörténeti emlékeinek kutatásában jelentős érdemeket szerzett Bella Lajos, Bunker János Rajnárd, Mihályi Ernő. A város- és iskolatörténet kutatása a mai napig támaszkodik Gamauf Teofil, Kárpáti Károly, Lauringer Ernő, Müllner Mátyás, Payr Sándor, Póda Endre, Pollák Miksa munkáira. A képzőművészeti életben Ágoston Ernő, Häuser Károly, Seemann Kálmán, Wilfing József alkottak maradandót, a város zenei életében Kárpáti Sándor, Király József Pál, Kurzweil Ferenc, Wallner Ignác és Wallner Sándor játszottak jelentős szerepet. De megtaláljuk a középiskolai tanárság jeles tagjait a városi közigazgatás különféle bizottságaiban vagy a felekezeti szakbizottságokban is. A soproni törvényhatósági bizottság tagja volt például Bella Lajos, Pós Lajos, Völker József, Wallner Ignác. Városi képviselővé választották Laehne Vilmost, aki több bizottságban is (Filoxéra Bizottság, Borellenőrző Bizottság, Kisdedóvók Felügyelő Bizottsága) sokat tett a közért. A Katolikus Konvent alelnöke volt a városplébános Póda Endre, hosszú éveken keresztül tagja Bella Lajos. Az Evangélikus Konventben és az evangélikus gyülekezetben tevékenykedett Csöndes Ferenc, Gamauf Teofil lelkész, Hamar Gyula, Király József Pál, Kolbenheyer Mór lelkész, Laehne Frigyes és fia, Vilmos, Payr Sándor lelkész, Ulber Mátyás. 3.4.2. Adatok a diákság összetételére az év végi értesítők és az iskolai anyakönyvek statisztikái alapján 1890/91—1910/11 381 A város négy középiskolájának tanulói statisztikáit elemzem: az evangélikus és katolikus gimnáziumokét, a Laehne-féle gimnáziumét és a főreáliskoláét. Mindegyik iskola esetében ugyanazokat a tanéveket vizsgáltam: az 1890/91-es,az 1900/01-es és az 1910/1 l-es tanév adatait. Ez egyrészről megkönnyíti az egyes tanintézetek egymással való összehasonlítását, másrészt lehetővé teszi a két évtizedes fejlődési szakasz nyomon követését. Ugyancsak fontos szempont volt a mintavételnél, hogy a századforduló időszakára vonatkozóan mindegyik iskola rendelkezik megfelelő menynyiségű részletes és összesített adattal, az értesítőkben közölt táblázatos statisztikáknak erre az időre már kialakult rendszere volt. Az Entwurfban, majd a középiskolai törvényben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségnek megfelelően évente közreadták osztályonként a diákok névsorát és előmenetelét bemutató táblázatokat, később már a diákok származásáról, nemzetiségéről, vallásáról, lakhelyéről, a szülők foglalkozásáról is közöltek adatokat. A központi szabályozás azonban csak azt határozta meg, hogy milyen szempontok szerint kell összeállítani az értesítőket, nem tett kötelezővé egységes formátumot. így valamennyi, általam vizsgált iskola statisztikai adatközlése — bár a lényegi szempontok megegyeznek — formáját, terjedelmét, adatkombinációját tekintve eltér egymástól. Az evangélikus líceum értesítői 382 külön fejezetben, osztályonként betűrendbe szedve közölték tanulóik névsorát, megjelölve a származási helyet, megyét, valamint azt, hogy az illető részesült-e ösztöndíjban, tápintézeti ellátásban, esetleg osztályt ismételt, illetve valamely más felekezethez tartozott. Ezt követte egy külön táblázat a tanulók számáról, vallásáról, anyanyelvéről, életkoráról, valamint egy másik kimutatás a szülők „polgári állásáról". A későbbi (1990/0l-es és 1910/1 l-es) értesítőkben ezek a táblázatok egyre jobban differenciálódtak. Az anyanyelv mellett megjelent a nyelvismeret kategóriája. A tanulásban tett előmenetel, az egészségi állapot, a tanulók segélyezése táblázatok mellett a tanulók illetőségéről (szüleik törvényhatóság szerinti hovatartozásáról) is találunk táblázatot. Kissé más jellegű a katolikus gimnázium értesítőinek sorozata. 383 Már az 1890-es években részletes statisztikai táblázatokat közöltek, s bár az osztálynévsorok itt is megtalálhatók voltak, a tanulók neve mellett csak az egyes tantárgyakban elért érdemjegy szerepelt. A kimutatások a létszám mellett a vallásról, az anyanyelvről, a honosságról, illetve a szülők foglalkozásáról közöltek összesítő adatokat. (Az etnikai viszonyok szempontjából érdektelen egyéb adatokra,mint az érettségi vizsgák eredménye, tanulmányi előmenetel stb. nem térek ki.) A századfordulón az anyanyelv mellett itt is megjelent a nyelvismeret kategóriája. Az 1910/1 l-es értesítőben a honosság után közöltek egy részletező „A tanulók megoszlása törvényhatóságonkint a szülők (gyámok, illetőleg más törvényes gondviselők) magyarországi állandó lakóhelye szerint" című táblázatot is.