Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

45. kép - Bunker János Rajnárd 46. kép - Bella Lajos főreáliskolai tanár iskolák megújítása ügyében kifejtett tevékenysége miatt. Rudolf húga, Zsuzsanna is tanítónő lett.

378 A Kőszegen született Wallner testvérek, Ignác és János Sándor apja is néptanító volt. A porosz származású Laehne Frigyes tizenegy gyermeke közül Miksa és Vilmos is a tanári pályát válaszotta — ők már Sopronban születtek. A családhoz tartozott még Laehne veje, az intézetet apósa halála után ideiglenesen igazgató Odörfer Kristóf is. A svájci francia családban született Salamin Leó testvére, Salamin Kelemen is tanár volt a Felvidéken.

379 Mika Károlynak édesapja, valamint Ottokár és Sándor nevű testvérei is pedagógusok voltak.

380 3. A soproni tanárokat az egész korszakban jellemzi a többnyelvűség (elsősorban a magyar és német nyelv anyanyelvi szintű ismerete), közülük többen nem magyar anyanyelvűek voltak. A karintiai Seebachban 1863-ban született Bunker János Rajnárd például a felsőlövői evangélikus tanítóképzőben végzett tanulmányai alatt tanult meg magyarul. A soproni 1847-es születésű Hahnenkamp Rudolfot Széplakra küldték szülei, magyar szót tanulni. A kőszegi Kárpáti Sándor is az iskolában tanult meg magyarul. Laehne Frigyes egy évi felsőlövői tanárkodás után kifejezetten azért utazott a debreceni kollégiumba, hogy ott elsajátítsa a magyar nyelvet. A nyelvtanulás ellenkező irányban is fennállt: Laehne Frigyes fiait a magyar nyelvű gimnázium alsóbb osztályainak elvégzése után az eisenachi gimnáziumba küldte tanulni. 4. Az 1880-as években indult az első szélesebb társadalmi mozgalom a névmagyarosítás elterjesztésére. A millenniumi esztendőkben a soproni középiskolai tanárok körében is megfigyelhető a névmagyarosítás jelensége. Kárpáti Károly a főreáliskola magyarosításért küzdő történelemtanára 1877-ben változtatta Schlosjarik családi nevét Kárpátira. Kárpáti Sándort 1892-ig Flamisch Sándornak hívták, Posch Lajos 1890-ben változtatta nevét Pósra. Hamar Gyula 1912ben magyarosított Hammerről. 5. Jellemző a középiskolai tanárságra a nagy mobilitás. Középiskoláikat általában szülőhelyükhöz közel eső nagyobb városok gimnáziumaiban (a dualizmus korában már reáliskoláiban is) végezték, sokszor két vagy három városban is. Főként a 18. század végén, a 19. század elején jellemző az evangélikusoknál — elég talán Gamauf Teofil és Petz Lipót nevét említeni — a külföldi egyetemjárás, Jéna, Göttingen, Tübingen kurzusainak látogatása. A reformkor tanárnemzedéke felsőfokú tanulmányai végeztével, esetleg külföldi tanulmányútja után sokszor arisztokrata családok