Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

irattal. A Soproni Gyorsíró című újságot a hetedikes és nyolcadikos diákok szerkesztették. Ugyanebben az évben diáksegélyező egyesületet hoztak létre szegényebb társaik támogatására: indulásukkor négy diák helyett fizették ki a tandíjat. 1873-ban felújították a Deákkút felett lévő követ. Tíz évvel később 1883-ban egy sajnálatos tragédia folytán az iskola vezetősége és a városi tanács határozata értelmében megszűnt a Deákkuti Vármegye. Egy diák ugyanis az egyik majális alkalmával lefeküdt az erdőben, felfázott és rövidesen meghalt tüdőgyulladásban, ezért a városi tanács a többi városi tanodának is megtiltotta a tanuló ifjúság majálisának megtartását. 1918-ban megalakult a Líceumi Diákszövetség,

344 amely a Városszépítő Egyesülettel együtt 1922-ben új támfalat építtetett a forrás köré, és a régi feliratot az egykori líceumi diák Dr. Prőhle Károly soraival egészítette ki: „Itt lobogott a Deákkuti Vármegye zászlaja egykor/ Szelleme mostan is int, ifjú szeresd a hazát!".

345 Érdekes az iskolai sportegyesületek helyzete: bár Sopronban az országban elsőként épült tornacsarnok, amelyet a diákság is használt, alig van nyoma a szervezett ifjúsági sportéletnek. Az értesítők, különösen a századforduló éveiben büszkén emlegetik, hogy diákjaik mely rangos országos tornaversenyen milyen előkelő helyezést szereztek, kifejezetten iskolai sportegyesületet szinte alig találunk. A városi tornatanítás megszervezéséért,a tornászegyesület megalapításáért oly sokat tévő Rösch Frigyes, Kárpáti Károly, Bella Lajos tanárok „anyaintézményében", a főreáliskolában 1912-ben alakult először Ifjúsági Tornakör. 1919-ben alakult meg a Turul Sportkör, amelynek tagjai számos, soproni tanintézetek közötti és országos tornaversenyen, futóversenyen, vívó-, tenisz- és kerékpárversenyen szerepeltek eredményesen.

346 A Laehne-féle intézetben egyetlen egyszer, az 1898/99. évi értesítőben fordult elő egy kétoldalas beszámoló az ifjúsági testedző körről, amely hét év után az adott tanévben végre „állandó szervezetet nyert és alapszabályait az igazgató jóváhagyta". Az önképzőköréhez hasonló szervezetben működött a tornászklub: elnöke a vezetőtanár, tisztségviselői voltak: az előtornász, aki a csapatot vezeti, tulajdonképpen az elnök,helyettese, a két szertárőr, a titkár és a pénztárnok. Az alapszabályzat szerint „az egyesület czélja a testi erőt és ügyességet, az összetartóságot és igazi barátságot fejleszteni". Rendes tagok csakharmadikos koruktól lehettek a növendékek, akik heti 10 krajcár tagdíjat tartoztak fizetni. Pártoló tag lehetett az intézet bármelyik tanára vagy növendéke, és évi egy forint befizetése ellenében részt vehetett az egyesület rendezvényein.

347 Az 1898/99-es tanévben 18 rendes és 12 pártoló tagja volt, 5 gyűlést, 23 tornaórát és 2 kirándulást tartottak. A klubról a későbbiekben egyszer tettek újabb említést. Az 1905/06. évi értesítő, amely a Laehne Intézeti Football Egylet megalakulásáról tudósított, utalt a Hercules Clubra is: „Már évekkel ezelőtt volt egy „Herkules" tornászó egylet intézetünk kebelében, amely azonban nagyon kevés ideig állott fenn, a kis érdeklődés miatt." Hogy mennyivel volt sikeresebb az újonnan alakult egylet, azt mutatja talán az a tény, hogy a Football Egylet neve sem fordult többet elő az év végi jelentésekben.

348 Sajátos elegye az önművelő, sport és vallási jellegű egyesületeknek a cserkészet, amely az 1910-es években bontakozott ki hazánkban. 1920 és 1922 között alakultak meg a soproni középiskolákban az első csapatok. A bencés gimnázium diákjai a városban elsőként alakítottak csapatot, 1920. április 20-án, az alsó négy osztálybajáró 70 tanuló részvételével.

349

A Turul néven létrejött csapat később vette fel a Szt. Asztrik nevet. Ugyanebben az évben alapítottak a főreáliskola tanulói is cserkészcsapatot, 61. sz. Zrínyi Cserkészcsapat néven."A cserkészet korunk egyik legnagyobb paedagógiai mozgalma, melynek célja a jellem nevelés, az egészséges testedzés, a gyakorlati ügyességfejlesztés, az emberszeretet ápolása, a szabadtermészet megkedveltetése, az önfegyelmezés, a vallásos érzés ébrentartása, a tettrekész és tettekben nyilvánuló hazafias érzés megerősítése és a bajtársiasság kifejlesztése." — írta 1926-ban iskolatörténetében Lauringer Ernő. A főreál csapata 1923-ban megszűnt, és csak 1925 szeptemberében alakult újjá, akkor már 364. sz. Scarbantia Cserkészcsapat néven.

350 Az első soproni csapatok közt létesült a polgári fiúiskola 65. sz. Petőfi Cserkészcsapata is, szintén 1920-ban. Az evangélikus tanítóképző diákjainak ugyanebben az évben alakuló csapata a 62. sz. Pálfy Cserkészcsapat volt. Az elsők között volt az evangélikus líceum csapata is, a 67. sz. Deákkuti Cserkészcsapat.

351 A fiú felsőkereskedelmi iskola csapata 1924-ben alakult, neve 61. sz. Baross Gábor cserkészcsapat.

352 3.3.1.4 Öregdiák-egyesületek Az összefoglalóan csak örgediák-egyesületeknek nevezett egyletek annyiban különböztek az eddig tárgyalt iskolai egyesületektől, hogy ezek már valódi „felnőtt" egyesületek voltak, ennek megfelelő bejelentési, alap-