Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

szabály jóváhagyatási és egyéb kötelezettségekkel. Az egyes iskolák volt tanítványai alapították őket, hogy iskolájukat és annak növendékeit támogassák. Tiszte­letbeli, alapító, rendes és pártoló tagokat fogadtak so­raikba. Tiszteletbeli tagok voltak, akiket a közgyűlés többnyire tisztségük okán vagy érdemeik elismerésé­ül erre megválasztott. Általában a rendes tagokéval megegyeztek a jogaik, de nem volt kötelező tagsági díjat fizetniük. Az alapító tagok, akik az egyesület va­gyonának gyarapításához legalább egyszer nagyobb összeggel járultak hozzá, szintén a rendes tagok jogait élvezték. A rendes tagokköre általában meghatározott volt (az adott iskola volt növendékei és tanárai, esetleg a szülők), ők évente kisebb összegű tagdíjat fizettek. A közgyűlésen választhattak és választhatók voltak. A pártoló tagokköre ennél sokkalszélesebbvolt,bármely felnőtt pártoló tag lehetett, aki évente legalább egyszer hozzájárult az egyesület fenntartásához. A pártoló ta­gok a szavazati és választhatósági jog kivételével a ren­des tagok jogait élvezték. Az egyesületek közgyűlése tisztikart és választmányt választott, akik a napi ügy­vitelt látták el, ill. ügymeneti kérdésekben döntöttek. A tisztikar tagjai általában az elnök, alelnök(ök), titkár vagy ügyvivő elnökjegyző, pénztáros és számvizsgá­lók. A közgyűlés hatásköre volt továbbá a választmány évi jelentésének és a számvizsgálók jelentésének elfo­gadása, a következő évi költségvetés megtárgyalása, az alapszabályok módosítása, az egyesület feloszlatása. 1915-ben alakult meg a Soproni M. Kir. Állami Főreáliskolába Járt Tanítványok Szövetsége, a bel­ügyminisztérium 161785/V.a./1918. számú leiratával hagyta jóvá az alapszabályokat (később Soproni Álla­mi Széchenyi István Reáliskola illetőleg Gimnázium Volt Tanulóinak Egyesülete). A szövetség célja a főre­áliskola volt és akkori tanítványai „erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása és támogatása, ehhez képest szegénysorsú és szűkölködő tanulók anyagi segélyezé­se, tanulmányi ösztöndíjak kitűzése, azonfelül a szö­vetség tagjai között az együvétartozás érzetének és a magyar nemzeti érzületnek, nemkülönben a kollegia­litás szellemének ápolása." 353 1918. december 3-án hagyta jóvá a belügyminisz­ter (134.845/ VI.a/1918. sz.) a Soproni Evangélikus Lí­ceumi Diákszövetség alapszabályát. A szövetség alap­szabályának második pontjában a következő célokat fogalmazta meg: „a.) a soproni evang. líceummal kap­csolatban tervezett „Diákotthon" létesítésének, fenn­tartásának, fejlesztésének előmozdítása: b.) a soproni evang. líceumi ifjúsági diákszövetséggel való érintke­zés útján a soproni evang. líceum növendékeinek er­kölcsi és anyagi támogatása: c.) a soproni evang. líce­umban tanult egyetemi hallgatók erkölcsi felkarolása, ezek közül az érdemes szegénysorsúak anyagi támo­gatása s általában a kötelességtudóknak és érdemesek­nek megfelelő pártolása: d.) általában a soproni evang. líceum érdekeinek, fejlődésének szolgálata: e.) a sop­roni evang. líceumhoz való ragaszkodás". 354 Az egye­sület védnöke Kapi Béla dunántúli evangélikus püs­pök volt, a vezetőségben a líceumi tanárok (Hetvényi Lajos, Németh Sámuel, Hollós János igazgató) mellett tekintélyes személyiségek, országos tisztségviselők kaptak helyet. 1925-ben alakult a Katolikus Bencés Diákok Egye­sülete Soproni Osztálya. A pannonhalmi és budapesti székhelyű egyesület mindazon helyeken tartott fenn osztályokat, ahol bencés gimnáziumok működtek: Budapest, Esztergom, Győr, Kőszeg, Pannonhalma és Pápa mellett Sopronban is. A volt diákok egyesületbe tömörülésükcélját a következőkben fogalmazták meg: ,,a) Ébren tartani kint az életben is a ragaszkodást egy­más iránt; egyesült erővel valóra váltani a szívünkbe vésett vallásos és hazafias eszméket s evégből állandó lelki kapcsolatot tartani fenn egymás és intézetünk között; b) Erkölcsileg és anyagilag támogatni a bencés gimnáziumi s főképp a bencés intézetekből kikerült főiskolai hallgatókat (segítő intézményekkel, ösztön­díjakkaljutalmakkal)". 355 Érdekessége ennek az anya­gi támogatásnak, hogy az alapítók elképzelése szerint az arra érdemes diáknak nagyobb összegű segélyt csak kölcsönként adtak, aki azt munkába állása után köte­les visszafizetni. 3.3. J. 5 Vallási felekezetek diáktagozatai Minden vallási felekezet létrehozta a híveit tömörítő, a hitéletét megszervező egyesületeit. Ezek az egyesü­letek karitatív tevékenységet végeztek, valamint nagy hangsúlyt helyeztek az ifjúság vallásos nevelésére: a különféle leány- és legényegyletek elsősorban az er­kölcsi nevelés céljával alakultak. A vallási jellegű ifjúsági egyesületek szervezésé­ben élen járt a katolikus egyház, különösen XIII. Leó pápa„Rerum novarum" című enciklikájának kihirde­tése után alakultak országszerte nagy számban külön­féle katolikus legény-, leány-, credo- és oltáregyesüle­tek. A pápa elképzelése szerint az állam és az egyház viszonyának megerősítéséhez, a keresztényi tanítások és magatartás elterjesztéséhez szükség van az egyház aktív részvételére a társadalomformálásban. Ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom