Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

szabály jóváhagyatási és egyéb kötelezettségekkel. Az egyes iskolák volt tanítványai alapították őket, hogy iskolájukat és annak növendékeit támogassák. Tiszteletbeli, alapító, rendes és pártoló tagokat fogadtak soraikba. Tiszteletbeli tagok voltak, akiket a közgyűlés többnyire tisztségük okán vagy érdemeik elismeréséül erre megválasztott. Általában a rendes tagokéval megegyeztek a jogaik, de nem volt kötelező tagsági díjat fizetniük. Az alapító tagok, akik az egyesület vagyonának gyarapításához legalább egyszer nagyobb összeggel járultak hozzá, szintén a rendes tagok jogait élvezték. A rendes tagokköre általában meghatározott volt (az adott iskola volt növendékei és tanárai, esetleg a szülők), ők évente kisebb összegű tagdíjat fizettek. A közgyűlésen választhattak és választhatók voltak. A pártoló tagokköre ennél sokkalszélesebbvolt,bármely felnőtt pártoló tag lehetett, aki évente legalább egyszer hozzájárult az egyesület fenntartásához. A pártoló tagok a szavazati és választhatósági jog kivételével a rendes tagok jogait élvezték. Az egyesületek közgyűlése tisztikart és választmányt választott, akik a napi ügyvitelt látták el, ill. ügymeneti kérdésekben döntöttek. A tisztikar tagjai általában az elnök, alelnök(ök), titkár vagy ügyvivő elnökjegyző, pénztáros és számvizsgálók. A közgyűlés hatásköre volt továbbá a választmány évi jelentésének és a számvizsgálók jelentésének elfogadása, a következő évi költségvetés megtárgyalása, az alapszabályok módosítása, az egyesület feloszlatása. 1915-ben alakult meg a Soproni M. Kir. Állami Főreáliskolába Járt Tanítványok Szövetsége, a belügyminisztérium 161785/V.a./1918. számú leiratával hagyta jóvá az alapszabályokat (később Soproni Állami Széchenyi István Reáliskola illetőleg Gimnázium Volt Tanulóinak Egyesülete). A szövetség célja a főreáliskola volt és akkori tanítványai „erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása és támogatása, ehhez képest szegénysorsú és szűkölködő tanulók anyagi segélyezése, tanulmányi ösztöndíjak kitűzése, azonfelül a szövetség tagjai között az együvétartozás érzetének és a magyar nemzeti érzületnek, nemkülönben a kollegialitás szellemének ápolása."

353 1918. december 3-án hagyta jóvá a belügyminiszter (134.845/ VI.a/1918. sz.) a Soproni Evangélikus Líceumi Diákszövetség alapszabályát. A szövetség alapszabályának második pontjában a következő célokat fogalmazta meg: „a.) a soproni evang. líceummal kapcsolatban tervezett „Diákotthon" létesítésének, fenntartásának, fejlesztésének előmozdítása: b.) a soproni evang. líceumi ifjúsági diákszövetséggel való érintkezés útján a soproni evang. líceum növendékeinek erkölcsi és anyagi támogatása: c.) a soproni evang. líceumban tanult egyetemi hallgatók erkölcsi felkarolása, ezek közül az érdemes szegénysorsúak anyagi támogatása s általában a kötelességtudóknak és érdemeseknek megfelelő pártolása: d.) általában a soproni evang. líceum érdekeinek, fejlődésének szolgálata: e.) a soproni evang. líceumhoz való ragaszkodás".

354 Az egyesület védnöke Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök volt, a vezetőségben a líceumi tanárok (Hetvényi Lajos, Németh Sámuel, Hollós János igazgató) mellett tekintélyes személyiségek, országos tisztségviselők kaptak helyet. 1925-ben alakult a Katolikus Bencés Diákok Egyesülete Soproni Osztálya. A pannonhalmi és budapesti székhelyű egyesület mindazon helyeken tartott fenn osztályokat, ahol bencés gimnáziumok működtek: Budapest, Esztergom, Győr, Kőszeg, Pannonhalma és Pápa mellett Sopronban is. A volt diákok egyesületbe tömörülésükcélját a következőkben fogalmazták meg: ,,a) Ébren tartani kint az életben is a ragaszkodást egymás iránt; egyesült erővel valóra váltani a szívünkbe vésett vallásos és hazafias eszméket s evégből állandó lelki kapcsolatot tartani fenn egymás és intézetünk között; b) Erkölcsileg és anyagilag támogatni a bencés gimnáziumi s főképp a bencés intézetekből kikerült főiskolai hallgatókat (segítő intézményekkel, ösztöndíjakkaljutalmakkal)".

355 Érdekessége ennek az anyagi támogatásnak, hogy az alapítók elképzelése szerint az arra érdemes diáknak nagyobb összegű segélyt csak kölcsönként adtak, aki azt munkába állása után köteles visszafizetni. 3.3. J. 5 Vallási felekezetek diáktagozatai Minden vallási felekezet létrehozta a híveit tömörítő, a hitéletét megszervező egyesületeit. Ezek az egyesületek karitatív tevékenységet végeztek, valamint nagy hangsúlyt helyeztek az ifjúság vallásos nevelésére: a különféle leány- és legényegyletek elsősorban az erkölcsi nevelés céljával alakultak. A vallási jellegű ifjúsági egyesületek szervezésében élen járt a katolikus egyház, különösen XIII. Leó pápa„Rerum novarum" című enciklikájának kihirdetése után alakultak országszerte nagy számban különféle katolikus legény-, leány-, credo- és oltáregyesületek. A pápa elképzelése szerint az állam és az egyház viszonyának megerősítéséhez, a keresztényi tanítások és magatartás elterjesztéséhez szükség van az egyház aktív részvételére a társadalomformálásban. Ennek