Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

33. kép - A katonai főreáliskola avatóünnepe 1898 Nagy Alexandrina Hosszú soron (ma Rákóczi utca) álló házát vették meg 25 000 forintért, egy egyemeletes épületet, amelyet rövidesen átalakítottak az intézet céljaira. Az 1870. április 26-i közgyűlésen az egyesület alaptőkéje 202 252 forint volt. Az egyesület a szeptemberben megnyíló intézetbe az eddigi zárdai növendékek közül a tizenhat éven aluliakat vette át, hogy ott tanítónővé,nevelőnővéképezzékki őket. Igazgatónővé az intézet mintaképéül szolgáló hernalsi nevelőintézetben végzett Mingazzi Máriát nevezték ki. Az ő nevéhez fűződik az első tanterv kidolgozása, mely szerint a növendékek az alsó két osztályban a népiskola, a felső két osztályban a polgári iskola anyagát végezték. A három legfelsőbb évfolyam a tanítóképzők tananyagát vette át. A felvételi korhatár 8—12 év volt. Az intézetben az igazgatónő mellett két, később három tanárnő irányította a diáklányok munkáját. Valamennyiük számára kötelező tantárgy volt a francia és angol nyelv, a magyar, a rajz, ének, torna és a kézimunka. A tanítóképzősöknek bejáró tanárok oktatták a természettant, vegytant, mértant. 1872-ben újabb lendületet kapott az intézet fejlődése: Müller Paulin nagykereskedő lett az egyesület elnöke. Ő maga is jelentős anyagi támogatással járult hozzá az intézet felszereléséhez, mindemellett rengeteg adományt is gyűjtött, mellyel lehetővé vált több zongora és varrógép beszerzése is. Kezdeményezésére azegyesület úgy döntött, hogy az intézet növendékei közé fizetéses, nem árva tanulók és bejáró növendékek is felvehetők. 1874-ben az egyesület kérvényezte, hogy a tanítóképzőben végzős növendékek nyilvános tanítóképzői vizsgát tehessenek: 1875-ben két, 1876-ban már négy tanuló tett eredményes, államilag is elismert záróvizsgát.

283 1876-ban az intézetet fenntartó egyesület több viharosnak is nevezhető közgyűlés után úgy határozott, hogy feloszlatja önmagát és az intézetet átadja az álIámnak, pontosabban a hadügyminisztérium kezelésébe helyezi. A minisztérium 1877 márciusában vette át az egyesület alaptőkéjét, és még az év júliusában megindította az intézet kibővítésének munkálatait. Az újjászervezett intézetben az eddigi huszonnyolc helyett negyven férőhellyel 1877. október 15-én kezdődött meg a tanítás, a speciálisan a hernalsi és soproni intézetek számára kibocsátott tanterv szerint.

284 A hernalsi intézet már a 18. század vége óta képezte a vagyontalan tiszti családok árváit, hogy felnőve nevelőnőként dolgozhassanak az arisztokrata családoknál. A legalább tíz évig nevelőnősködő növendékek állami nyugdíjban is részesültek, a nevelőnői képesítés tehát biztos megélhetést jelentett. A hernalsi intézet korszerűsítése is az 1870-es évek második felére esett, ekkor kezdték ugyanis a tiszti leányárvákat nyilvános iskolákra szóló képesítéssel ellátott tanítónőkké kiképezni. Egyelőre a soproni intézet növendékei is a hernalsi tanítóképzőt végezték el, az első 13 növendék 1877-ben utazott el Hernalsba.

285 A soproniak intézetében ekkor Mingazzi Mária igazgatónő mellett további három tanítónő működött, akik növendékeikkel az ausztriai ötosztályú elemi iskola tananyagát vették át. Mivel egyikük sem beszélt magyarul, a magyar nyelvet rendkívüli tárgyként a bejáró Koller Lajos hitoktató tanította.

286 1884- re készült el a második emelet ráépítése, az új emelet középpontjában a házi kápolnával. Az első ünnepi misén 1884. június l-jén a Sopronba látogató I. Ferenc József és Erzsébet királyné is részt vett.

287 1885- ben már hetven növendéke volt az intézetnek, sőt a hadügyminisztérium további bővítéseket tervezett: megvette a szomszédos Hosszú sor 8. számú házat és annak lebontása után újabb épületszárnyat toldott az iskolához. Az új rész ünnepélyes átadására 1890-ben került sor. A gyarapodó intézet növendékeit minden évben más környékbeli nevezetes helyre vitték tanulmányi kirándulásra: Schönbrunnba, Laxenburgba, Eszterházára, a Semmeringre.

288 Az iskoláról a Neue Freie Presse, a Wiener Fremdenblatt, a Pester Lloyd közölt részletes tudósítást. 1893/94-ben két igazgatónő-váltás is történt, az igazgatói széket 1894. december 5-én elfoglaló Gintowt Mária egy negyed századot töltött az iskola élén. Hivatalba lépésekor már négy aligazgatónő (tanítónő), két nevelőnő, két hittanár, egy rajz-, egy ének-, egy torna- és két zenetanár vett részt a tanári testület munkájában.

289 1903. február 19-i rendelet szerint az intézet hivatalosmegnevezéseK.undk.Omziers-TöchterErziehungsInstitut zu Sopron (Oedenburg). 1911/12-ben újabb át-