Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
szervezésre került sor: a hadügyminisztérium a tiszti leányárvák számára három intézetet szervezett meg a Monarchia területén. A közös hadsereg tisztjeinek árván maradt lányait tíz éves korukig Hirtenbergben neveltették, ezt követően vette át őket a soproni intézet, ahol négy év alatt a polgári iskola anyagát végezték el. Innen kerültek aztán a hernalsi intézetbe, ahol tanítónői oklevelet szerezhettek. 290 Az első világháború az intézet életébe is nehézségeket hozott: takarékoskodni kellett az élelemmel, a fűtőanyaggal. A földszinti ebédlőben és tornateXXIII. tc. intézkedett egy olyan honvéd főreáliskola létrehozásáról, amely két további honvéd hadapródiskola mellett a Ludovika Akadémia számára a magyar honvédség tiszti állományának utánpótlásáról gondoskodik. 295 A törvény végrehajtásáról a pénzügyminiszter és a honvédelmi miniszter közösen volt hivatott intézkedni, a fenntartás költségeit a honvédelmi minisztérium finanszírozta. A törvényben előírt háromévfolyamos, évfolyamonként ötven növendéket oktató, magyar tannyelvű főreáliskola felállítására Sopront jelölték ki. A város a Károly-ma34. kép - Molnár Gyula a katonai főreáliskola tanára rémben már 1914 őszén katonai kórházat rendeztek be. 1918-ban a világháború végén hadügyminiszteri rendelet kötelezte az igazgatónőt, hogy a cseh, lengyel, horvát, osztrák növendékeket hazaküldje. A Tanácsköztársaság napjai viszonylag csendesen teltek, csupán a fürdőszobákat foglalta le a népbiztosság, hogy azokat a hét bizonyos napjain proletárgyerekek használhassák. A proletárdiktatúra bukása után az immár „Magyar katonatiszti leánynevelő intézet" elnevezést viselő iskola a soproni állomásparancsnokság felügyelete alá tartozott. 1920 júliusában az osztrák állampolgárságú tanárok elhagyták az intézetet, az ott maradó tíz árva az orsolyiták iskolájában kezdte meg a tanévet. 1921 augusztusában a frissen kinevezett új igazgatónő, Watzesch Janka bonyolította le az iskola Egerbe költöztetését. 291 A december 14-i népszavazás szavazatszámláló bizottsága az intézetben végezte munkáját. A sorsdöntő napokat követően már 1922 januárjában visszaköltözött az iskola Sopronba. 292 Az intézet 1922. április 10-én vette fel Zrínyi Ilona nevét, és lett M. Kir. Zrínyi Ilona Tiszti Leánynevelő Intézet. 293 A közös hadsereg mellett a magyar honvédség is rendelkezett Sopronban iskolával. 294 Az 1897. évi 35. kép - A katonai főreáliskola főépülete 1922 után (a volt Károly-laktanya) gaslat alján, a város délnyugati részén 18 holdnyi területet adott át ingyen a főreáliskola céljaira. 296 Az építkezés 1897 augusztusában kezdődött, az intézet az 1898/99-es tanév szeptember l-jén nyílt meg. 297 A létesítményhez — melyben ma a Nyugat-Magyarországi Egyetem működik — gyakorló- és sportterek, tornaterem, vívó- és céllövő termek, nyári uszoda is tartoztak. Az induló első évfolyamra ötven, a középiskola első négy osztályát (reál vagy gimnázium vagy polgári iskola) végzett 14—16 éves fiút vettek fel. A következő években a tanintézet folyamatosan bővült két- majd háromévfolyamossá. Az iskola tanterve általában követte a sima polgári reáliskolák felső négy osztályának tantervét, illetve a hétévfolyamú ausztriai katonai reáliskolák három felsőbb osztályának tantervét vették alapul. 1905-től a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte, hogy a katonai főreáliskola harmadik évfolyamát elvégzett növendékek bármely hazai nyilvános főreáliskolában érettségi vizsgálatot tehessenek. Az 1904/05-ös tanévben vezették be a Ludovika Akadémián már használt tanulmánycsoportokat. Ekkor három tanulmánycsoportot
