Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
kellett letenniük vizsgáikat és bizonyítványt is csak innen kaphattak. Ez az első kezdeményezés a tanulószámjelentős csökkenése miatt félbe maradt. Az 1910/ 1 l-es tanévben újabb gimnáziumi osztályt indítottak az orsolyiták, ez alkalommal nyolc tanuló iratkozott be a továbbra is magánjellegű osztályba. A szervezetileg önálló, már részleges nyilvánossági joggal rendelkező leánygimnázium létrehozására az 1912/13-es tanévben került sor. Városy Tivadar, győri tankerületi főigazgató 1912.július 19-énközölte az iskolával, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 93550/912. sz. rendelete értelmében a soproni Szent Orsolya Rend az 1912/13-es tanévben megnyithatja római katolikus leánygimnáziumának első és második osztályát. 26 " A következő évtizedben évenként adta meg a kultuszminisztérium az engedélyt az egyes osztályok indításához, illetve ettől az engedélytől függetlenül a nyilvánossági jogot. Az osztályindításra való jogosultság és a nyilvánossági jog — tehát az államilag érvényes bizonyítvány kiadásának joga — nem mindig esett egybe. Voltak évek, amikor az osztályindítást ugyan engedélyezték, de az adott osztály tanulói számára az iskola nem adhatott ki év végi bizonyítványt. Ugyancsak előfordult, hogy egy adott évben bizonyos osztályok egyáltalán nem indultak (pl. az 1919/1920-as tanévben sem negyedik, sem nyolcadik osztály nem volt). 1925. december 7-én kelt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 95.512 sz. rendelete, mely az eddigi visszás helyzetet megszüntetve a leánygimnázium mind a nyolc osztálya számára megadta a végleges nyilvánossági jogot és engedélyezte az érettségi vizsgák tartását. 261 A gimnázium az időközben kibővített zárda-iskolaépületben nyert elhelyezést a Széchenyi téren. A kezdeti években az oktatás a fiúgimnáziumok állami tantervének megfelelően folyt. Az 1916/17-es tanévtől kezdve az 1916 júliusában bevezetett leányközépiskolai rendtartást és tantervet követték az orsolyita gimnáziumban is. Az alsóbb osztályokban hittant, magyar, német és francia nyelvet, mennyiségtant, természetrajzot, történelmet, szabadkézi rajzot, szépírást, női kézimunkát, éneket és tornát oktattak, ötödik osztálytól a latin nyelv és az ókori irodalom is bekerült a tantárgyak közé. Hetedikben egészségtant, nyolcadikban pedig filozófiát is tanultak a lányok. 262 Értelemszerűen elsősorban római katolikus vallású növendékeket vettek fel a leánygimnáziumba, (ők rendszerint bentlakók voltak), de nem zárkóztak el a más vallásúak oktatásától sem. Egy-egy evangélikus, 28. kép - Az orsolyiták leánygimnáziuma a Széchenyi téren református, görög katolikus, vagy izraelita leány is tanult az orsolyitáknál. Ők a saját vallásuk lelkészeihez voltak kötelesek hittanra járni, és félévente igazolást bemutatni az iskolában arról, hogy vallásoktatásban részesültek. 3.2.6.2. Az állami leánynevelés: a felsőbb leányiskolától az állami leánygimnáziumig és az állami polgári leányiskoláig Az 1868-as népiskolai törvény megjelenése után a Soproni Tanító Egyesület beadványt intézett a városi tanácshoz, amelyben kérelmezte egy felekezetnélküli községi népiskola felállítását. A tanács kikérte a Katolikus és az Evangélikus Konvent állásfoglalását: a katolikusok egyöntetűen ellenezték az új iskola felállítását, az evangélikusok ugyan elfogadták a javaslatot, de úgy gondolták, hogy ha már a város feltétlenül felekezetnélküli iskolát akar felállítani, jobban tenné, ha egy leányiskola létrehozásáról gondoskodnék. Az 1870. szeptember 21-i közgyűlés e javaslat nyomán határozta el, hogy a következő évben felekezetnélküli felsőbb leányiskolát létesít. A tanodái bizottmány által kidolgozott, a leányiskola létesítéséről szóló tervezetet kisebb módosításokkal 1871. március 27-én fogadta el a közgyűlés. 263 A tervezet meghatározta a felveendő tanulókkörét és a tanítandó tárgyakat: a felsőbb leányiskolába olyan tanulókat lehetett felvenni, akik elvégezték az elemi iskolát vagy felvételi vizsgán bizonyították, hogy a megfelelő alapismeretekkel rendelkeznek. Az első osztályban német és magyar nyelvet, számtant, földrajzot, történelmet, természetrajzot, szépírást, rajzot és éneket oktattak, másodikban természetrajz helyett természettant és vegytant. Fakultatív tárgyként francia nyelvet is tanulhattak a növendékek. 264 A tanítás nyelve kettős, magyar és német volt. Érdekes, hogy az iskola egyetlen teljes állású tanára maga az igazgató volt, a reáliskolai tanárokéval megegyező fizetéssel. A
