Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

többi tanári állást — elsősorban költségtakarékossági okokból — a helyi tanintézetekből meghívott óraadókkal kívánta betölteni a város.

265 A tervezet előírta továbbá, hogy saját épület hiányában az intézet helyiségeit a város egyelőre vegye bérbe. így bérelték ki 1871 nyarán a Hátsókapu u. 2. szám alatti Ihász-házban az első emeletet, ahol két tanterem, szertár, és igazgatói lakás kapott helyet. A tandíj összegét évi 20 forintban állapították meg, módot adva a kevésbé tehetőseknek a teljes vagy részleges tandíjmentességre.

266 29. kép - Az állami felsőbb leányiskola épülete a Deák téren 1871. augusztus 30-án a közgyűlés Riesz Józsefet, a nagyszombati polgári iskola és tanítóképző tanárát választotta meg igazgatónak. 1871. október 3-án nyílt meg az iskola, célkitűzéseiről, tantervéről és óratervéről az első értesítőben olvashatunk.

267 A tanterv az 1868. évi népiskolai törvényben rögzített felsőbb népiskolai tanterv előírásait követte. Az első tanévben harminc 12—14 éves diáklány látogatta az iskolát. Az első tantestület tagjai voltak — óraadó tanárként — Altdörfer Keresztély karigazgató, zenetanár, Fehér Samu líceumi magyartanár, Häuser Károly reáliskolai rajztanár, Polster Samu szépírástanár, Leupin János francia nyelvmester, Bach Nándor és Stuppacher Lajos reáliskolai tanárok, akik számtant, Fuchs Pál és Wallner Ignác szintén a főreáliskolából természetrajzot és vegytant tanítottak. A következő tanévben már 33 elsős és 23 másodikos növendéke volt az iskolának. Az 1874/75-ös tanév nagy változásokat hozott az iskola életében: további két főállású tanár került az iskolához, és megnyílt a harmadik osztály is. Riesz József 1875-ben lemondott igazgatói tisztéről, de továbbra is az intézet tanára maradt. Posztján Jausz György követte, akinek hivatali ideje alatt teljesedett ki a felsőbb leányiskola szervezete.

268 1881-ben a város az iskolát állami kezelésbe adta.

269 Az immáron Soproni M. Kir. Állami Felsőbb Leányiskolanevetviselő intézményben mégugyanebben az évben megnyílt a negyedik évfolyam, a tanulók létszáma 75 fő. Az állami iskolában a tanítás nyelve kizárólagosan a magyar, és életbe lépett az állami tanterv is. A Hátsókapu utcából a Fő téri Storno-házba költözött át az intézet. 1884 tavaszán vette meg az állam a Deák tér és az Erzsébet utca sarkán lévő telket, hogy oda új iskolaépületet építtessen. Az év őszén az iskola ötödik évfolyama is megnyílt. 1885 júliusában kezdték meg az építkezést és 1886 szeptemberében már az új internátussal egybeépült iskolaépületben kezdődött meg a tanév. 1888-ban a hatodik osztályt is megszervezték, a fiatalon elhunyt Jausz Györgyöt pedig Marusák Pál líceumi tanár követte az igazgatói székben. 1891-ben már 156 diáklány látogatta az iskolát, közülük 110 soproni, 46 vidéki.

270 1897-től egy kultuszminiszteri rendelet szerint a leányiskolákat miniszteri biztosok felügyelték. Az 1914/15-ös tanévtől új igazgató állt az iskola élén: Visnya Aladár. Az 1918/19-es tanévben az intézet már leánygimnáziumként működött, az első érettségit 1922-ben tartották.

271 Az egyházi kézben lévő leányiskolák rendszere a köztudatban olyannyira elfogadott volt, hogy nagyon sokáig nem is mutatkozott igény felekezeti jelleg nélküli, polgári leányiskola felállítására. Az orsolyiták és a szürkék polgári iskolái más vallásúakat is befogadtak. Ha valamelyik szülő mégis állami iskolába akarta leányát beíratni, rendelkezésére állt a felsőbb leányiskola. Az állami polgári leányiskola így viszonylag későn, 1918-ban nyitotta meg kapuit. Csuppay Lajos igazgató későbbi tudósítása szerint: „A világháború utolsó esztendejében a soproni polgári leányiskolák nem voltak abban a helyzetben, hogy a felvételre jelentkezett összes tanulót befogadhatták volna falaik közé, ezért 1918 nyarán a soproni szülők egy része mozgalmat indított arra, hogy Sopron sz. kir. thj. város állítson fel egy községi jellegű polgári leányiskolát."

272 Dr. Sopronyi-Thurner Mihály polgármester személyesen szorgalmazta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a nyilvánossági jog megadását az új iskola számára. A városi törvényhatóság közgyűlése 1918. október 2-án döntött az iskola felállításáról és még abban a tanévben meg is nyílt a községi polgári leányiskola 42 tanulóval, a városi iparostanonciskola épületében, a Fövényverem utca 21. (ma 25.) szám alatt. A Tanácsköztársaság után a város törvényhatósága újratárgyalta a polgári leányiskola ügyét, felvetve a kérdést, hogy a meglévő két katolikus polgári leány-