Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

19. kép - Az állami polgári fiúiskola a Halász utcában A soproni állami polgári fiúiskola létrehozását Dr. Kania József ügyvéd kezdeményezte a városi közigazgatási bizottságnál 1900-ban. A városi közgyűlés elfogadta az indítványt és feliratban kérvényezte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnál egy polgári fiúiskola felállítását állami költségen: „Városunkban is mindinkább égető szükséggé válik egy oly iskolának felállítása, melyben a szülő az ipari és kereskedelmi pályára készülő gyermekét kitaníttathatja s melyet a helybeli nagyszámú földmívelői osztály fiai is jó sikerrel látogathatnának, mert míg jelenleg az előbb említettek csak időt pazarolnak, midőn a polgári iskola hiányában a középiskolák alsó osztályait úgy ahogy elvégzik, addig a földmívesek gyermekeinek legnagyobb része csakis a népiskolát látogatja s úgy lép azonnal a gazdaságba, — a nélkül, hogy alkalma volna az ezen a téren is már oly elkerülhetetlenül szükségessé vált gyakorlatias irányú elméleti ismeretek megszerzésére".

203 A feliratra azonban még válasz sem érkezett. 1903-ban újabb beadványt küldött a város a minisztériumhoz, amelyben saját anyagi hozzájárulást is vállalt, azzal a kitétellel, hogy a négyosztályú polgári iskolát lányok is látogathassák. A minisztérium ekkor már érdemben foglalkozott az üggyel, azonban az általuk kiküldött építész a város által felajánlott három épület közül egyiket sem találta megfelelőnek a polgári iskola céljaira, így az iskolaalapítás újabb késedelmet szenvedett. 1904-ben végül sikerült megegyezni a minisztériummal: a város az iskolaépület céljaira felajánlotta a Halász utcai laktanya épületét, a kultuszminisztérium pedig vállalta, hogy 1906. szeptember l-ig felépítteti a laktanya helyén az új iskolaépületet. A tanítás azonban már 1904 szeptemberében megindulhatott a város által a Színház tér 5. sz. alatt, az úgynevezett Herzog-féle házban bérelt helyiségekben. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1904. július 29-i 61.986. sz. rendeletével nyitotta meg az állami fiú polgári iskola első osztályát.

204 A tantestületnek az igazgató Leitner Ferenc mellett az első évben két állandó tagja volt, Derszib Károly és Fábián Jenő, több tárgyat óraadó tanárok tanítottak. A Halász utca 23. szám alatt, a volt kaszárnya helyén időközben megkezdődött az építkezés Steinhardt Antal budapesti építész tervei alapján. Az új épületbe 1906 novemberében költözhetett be az iskola.

205 1907től kultuszminiszteri rendeletre a slöjd-oktatást (famunkákkal és agyagozással foglalkozó kézműves tanfolyam) is megkezdte az iskola.

206 A polgári iskolai képzési forma csakhamar népszerűvé vált a városban, néhány éven belül már túljelentkezés volt az iskolába. Míg az első, 1904/05-ös tanévben 103, addig 1910/11ben már 270,1913/14-ben pedig 301 tanulója volt az iskolának.

207 Az első tíz évet értékelő igazgatói jelentés szerint a növendékek 1,7%-alett alsóbb rangú hivatalnok, 10,5% lépett át a tudományos pályákra előkészítő középiskolába, illetve tanítóképzőbe. A diákok 55,4%a gyakorlati életpályára (mezőgazdaság, ipar, erdészet, kereskedelem, vasút, posta) lépett polgári iskolai tanulmányai befejeztével, illetve 20,4% gyakorlati életpályákraelőkészítő szakiskolákban (felsőkereskedelmi, ipari szakiskola) tanult tovább.

208 Az első világháború azonban megakasztotta ezt a gyors fejlődést. Az alig egy évtizedes tanintézet épületét katonai célokra foglalták le, összesen három tanterem maradt meg iskolai célokra. Csökkentett óraszámmal, délelőtti és délutáni tanítással tovább tudott működni az iskola. A tantestület katonai szolgálatra behívott tagjait az otthon maradottak helyettesítették. Az épületben volt tartalékkórház és katonákat is beszállásoltak, de csak 1916-ig. Akkor a polgári iskola visszakapta az összes helyiségét, és a délutáni órákban a városi tanonciskolának is helyet biztosított. Gondot okozott, hogy a háborús közlekedési viszonyok miatt a bejáró tanulók sokszor késve értek be az órákra. A szénhiány miatt télen csak a tantermeket fűtötték, az egyéb helyiségeket nem. A tantestület két tagja hadifogságba került, de a háború után mindketten hazatérhettek.

209 A Tanácsköztársaság időszaka sem hagyott különösebb nyomot az iskola életében, de 1921-ben az átcsatolástól félve az iskola teljes felszerelését Vasvárra szállították. A december 14-i népszavazás után az iskolát visszaköltözették Sopronba.