Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

20. kép - Az evangélikus tanítóképző épülete a Deák téren 3.2.5. Az intézményes középszintű pedagógusképzés megszervezése: a tanítóképzés A tulajdonképpeni tanítóképzés első csírái az 1777-es Ratio Educationisszal létrehozott úgynevezett normaiskolákban (a tankerületi székhelyeken,négyosztályos, mintaiskolaként működő elemi iskolákban) indított tanítói tanfolyamok voltak. (Ilyen iskolát végeztek 1778-ban az átszervezett belvárosi katolikus elemi tanítói is Győrben.) Kifejezetten az elemi iskolai tanítók képzésére szakosodott iskolákat a reformkorban állítottak fel mind a katolikusok, mind a protestánsok. Az első ilyen intézet Egerben nyílt meg Pyrker László egri érsek kezdeményezésére 1828-ban. A protestánsok 1839-ben nyitottak tanítóképzőt Debrecenben, Nagykőrösön és Nagyenyeden.

210 Evangélikus iskolai körökben a tanítóknak az alsóbb gimnáziumi osztályok anyagán túlmenő képzését szorgalmazó első javaslatok 1826-ban merültek fel. Beliczay Jónás esperes a kemenesaljai esperesség gyűlésén szorgalmazta, hogy a tanítói pályára készülők a soproni líceumban gimnáziumi tanulmányaik mellett neveléstant és orgonálást is tanuljanak. 1829-ben ennek a gondolatnak a nyomán jött létre az evangélikus Mesterképző Intézet Sopronban, amelyben a líceum tanára Szabó József pedagógiát oktatott, a gyülekezet orgonistája pedig zenére tanította a növendékeket. A tanítóképző szeminárium a gimnázium keretein belül működött, az algimnázium négy osztályának elvégzése után jelentkezhettek ide a diákok. Szabó József elképzelései szerint a növendékek nemcsak a tanítói pályához szükséges neveléstant és a kántori tisztség betöltéséhez megkívánt zenei ismereteket, hanem mivel a falusi tanító gyakran jegyzői feladatkört is betöltött, az ehhez szükséges alapvető ismereteket is elsajátították. 1827 és 1837 között a tananyag évente váltakozott: az első évben a pedagógia, a második év első felében a jegyzői tudnivalók, a második félévében a hittanári működéshez szükséges katechetika oktatása zajlott. A tanfolyam hallgatását a teológusok számára is kötelezővé tették, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület 1831. évi kerületi gyűlése úgy határozott, hogy a szuperintendens csak a Mesterképző Intézet elvégzését igazoló bizonyítvány felmutatásával veheti fel a papi rendbe a lelkészjelölteket. Az ének- és zenetanítás 1832-től olymódon folyt, hogy az idősebb, zenében képzettebb tanítványokra bízták fiatalabb társaik oktatását. A Mesterképző Intézet keretei n belül létrejött egy Magyar Éneklőkar is, amely gyakran szerepelt a Magyar Társaság rendezvényein.

211 1851-ben, amikor megvonták a líceum nyilvánossági jogát, a tanítóképzés szervezeti kereteinek megre-