Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

14. kép - Az állami főreáliskola épülete előtérben a régi bástyával I860 k. környéki kirándulások. 1921. május 13-án az országban elsőként ez az iskola tartott szülői értekezletet. A népszavazás napján a felsőbbévesek hírszolgálatot teljesítettek, a szavazást követő hálaadó szentmise után a szokott rendben folytatódott a tanév. A gimnázium 1922 tavaszán vette fel Szent Asztrik nevét.

150 3.2.3. Igazodás a polgárosuló világ megváltozott követelményeihez: a reáliskolák A 19. század első felében a reformkori politika fontos részét képezték az oktatás korszerűsítésére, többek között a reáltanítás fejlesztésére irányuló törekvések. Széchenyi István 1844 tavaszán megjelent„Magyarország kiváltságos lakosaihoz" című munkájában szorgalmazta öt reáltanoda azonnali felállítását. Kifejtette, hogy a tudományos és technikai haladás szükségessé teszi a gimnáziumok mellett olyan iskolák alapítását.amelyek szem előtt tartják az élet gyakorlati szempontjait, és a tanítás súlypontját a klasszikus tárgyakról a gyakorlati, technikai tudományokra helyezik át: „... néhány czélszerűleg organisait reáltanoda, mellyben minden sorsú könnyen és olcsóny hozzáférhetőleg a gyakorlati élet nem egy kincsét tehetné magáévá, valóban csudaszerűleg fogna e hon igazi előmenetelére hatni, azon azt hiszem nem kételkedhetik senki, ki csak a legtávolabbrul ismeri gyakorlati kiképeztetésünk olly aggasztólag parányi létét."

151 Sopronban 1834-ben, az evangélikus gyülekezet augusztus 31-én tartott ülésén felmerült egy reál jellegű iskola felállításának gondolata, ahol az ifjak az iparűzéshez és kereskedéshez szükséges legfontosabb gyakorlati tennivalókat elsajátíthatnák. Az Evangélikus Konvent gyűjtést indított az iskola céljaira, és a megalakított iskolabizottság élére Laitner Ferenc polgármestert, egyben a Konvent elnökét választotta. 1836. szeptember l-jén nyílt meg a líceum épületében a háromévfolyamosra tervezett reáltanfolyam, amely a városi reáloktatás első csírájának tekinthető. 1840-ig Poszvék Keresztély líceumi tanár oktatta a növendékeket, majd Perzel (Pürtzel) János evangélikus népiskolai tanító vezette a tanfolyamot 1853-ig,

152 az evangélikus alreáliskola felállításáig. A tanfolyam tulajdonképpen az alsóbb gimnáziumi osztályok tananyagát foglalta magában, reáltárgyakkal bővítve. Heti tizenkét órásra tervezték az iparos és kereskedő ifjak számára szervezett kurzust, amely azonban nem bizonyult hatékonynak: „A tanárok jelentéseiből és a vizsgálatokból maga az ev. egyházgyülekezet is csakhamar meggyőződött arról.hogy a tanfolyam csak részben éri el a kitűzött czélt, hogy tanítványai ily rövid idő alatt a kívánt módon el nem sajátíthatják a gyakorlati életpályákra szükséges ismereteket.".

153 Az Evangélikus Konvent már ekkor, az 1840-es években törekedett önálló reáliskola létrehozására, azonban sem az evangélikus