Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

9. kép - A belvárosi római katolikus elemi iskola díszterme geket kötelezte is népiskolák felállítására, amennyiben ezt a község anyagi viszonyai nem engednék meg, állami segítséggel, de az állam szükség esetén tisztán államköltségen is állíthatott fel iskolákat.

77 Elméletileg nem volt tehát akadálya annak, hogy mindenki számára elérhetővé váljék az alapfokú iskoláztatás, melynekkereteit.követelményeités szervezetétkésőbb még számtalan törvény és miniszteri rendelet szabályozta. Míg az állam a felső- és középfokú oktatásirányítást igyekezett minél szorosabban kézben tartani, addig az alsó fokú iskoláztatásban elsősorban az egyház irányítása érvényesült. A népiskolai törvény megjelenéséig, amely egy vármegyére egy tanfelügyelő személyében határozta meg az állami felügyelet gyakorlásának módját, a népiskolai szervezet és felügyelet hagyományosan az egyházszervezeti keretek közt kapott helyet. Sopron város és a vármegyei katolikus egyházközségek a győri püspökség fennhatósága alá tartoztak. A városban a városplébános, a községekben az adott esperesség esperesei voltakegyben a tanfelügyelők is.

78 A vármegye evangélikusai a dunántúli egyházkerülethez, ezen belül a felső-soproni és az alsó-soproni esperességhez tartoztak. A Sopron városi gyülekezet szabad királyi városi gyülekezetként közvetlenül az egyházkerület alá volt rendelve.

79 Református iskola nem volt a városban. Az izraelita iskolák esetében a közigazgatási vármegye képezte volna a tankerületet, azonban a győri tankerületi főigazgató iratainak tanúsága szerint az izraelita iskolák felügyeletét is a római katolikus papok látták el. Az egyes községekben az iskola igazgatója a község plébánosa volt, ő ellenőrizte a tanító munkáját, hajtotta végre az iskolára vonatkozó rendeleteket, gondoskodott a napi ügymenet intézéséről — a katolikus iskolák esetében a Győri Egyházmegyei Levéltárban őrzött canonica visitatiók érdekes adatokkal szolgálnak az iskolai életről. Sopron város alsófokú iskoláinak méltán híres elődje a középkorban a plébániai iskola, melynek történetéről és a világi oktatásban betöltött szerepéről már számos tanulmány született. Az 1757-es canonica visitatio három katolikus népiskolát sorolt fel: a külvárosi és a belvárosi népiskolát valamint a szegények iskoláját. Mivel Sopron szabad királyi városként a városi plébániák és templomok mellett a katolikus elemik kegyura is volt, ezek fenntartása és a tanítók fizetése is a várost terhelte. A szegények iskoláját a Katolikus Konvent tartotta fenn.

80 A Mária Terézia-féle Ratio Educationis nyomán a belvárosi népiskolából 1778ban szervezték meg a normaiskolát. Az átszervezett, immár háromosztályos fiúiskolát a volt fegyvertárházban rendezték be, és a győri mintaiskolában kiképzett két tanítót alkalmaztak, hogy a rendeletben megkívánt új módszer szerint tanítsanak.

81

1787-ben mind a külvárosi, mind a belvárosi iskolában megnyitották a negyedik osztályt is.

82 1806-tól a katolikus népiskolák újra csak háromosztályosak voltak. A 19. század első felében a népiskolák helyzete szinte változatlan maradt, nagyobb szervezeti változásokra csak az 1845-ös Magyarország elemi tanodáinak szabályai című rendelet megjelenése után került sor. Az „elemi iskola" kifejezést meghonosító rendelet kétosztályos alsó tagozattal és további kétosztályos felső tagozattal rendelkező elemi iskolák megszervezéséről intézkedett. A felső tagozat második osztálya kétévfolyamos volt. Ilyen teljes, összesen ötosztályos főelemiket csak a nagyobb településeken szerveztek, többek között Sopronban is.

83 1850-ben állították fel a belvárosi elemi negyedik osztályát két évfolyammal, „mely évfolyamok később alreáliskola néven szerepeltek."

84 Az 1876-ban újjáalakult Katolikus Konvent Póda Endre tanítóképző intézeti tanár, városplébános és a konvent alelnöke hathatós közbenjárására kivonta a városi katolikus iskolákat a városi Tanügyi Bizottság hatásköre alól, majd új iskolaépületbe költöztette előbb a külvárosi, később a belvárosi elemit is. A külvárosi háromosztályos elemi