Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

10. kép - Számtanóra az evangélikus elemi iskolában az 1900-as évek elején 1887-ben kapott új, öt tantermes, tanítószobával és szolgalakással ellátott épületet a városplébánia feletti telken, a Jégverem u. 1. szám alatt. A hatosztályos belvárosi elemi (az 1877-ben a Katolikus Konvent által létrehozott ismétlőiskolával együtt) 1891-ben költözhetett a mai Petőfi téren álló Szent Imre iskolába."

5 A nyelvi viszonyokat jól jellemzi az igazgatói jelentés: „Míg német volt az iskola tannyelve, tanultak a gyermekek magyar olvasást, írást és fordítottak magyarból németre és fordítva. Az eredmény nem volt kielégítő, mert magyarul beszélni nem tanultak a tanulók. Egyes szülők akkor cserébe küldöttek gyermekeiket magyar helyre. Ez 1891-től, mikor magyar lett az iskola tannyelve, megszűnt. A soproni német anyanyelvű gyermekek az iskolában tanulnak magyarul, magyar gyermeket meg azért nem küldenek Sopronba német szóra, mert az iskolák tannyelve a magyar lévén itt nem tanulnak meg németül."

86 E városi katolikus iskolákkal párhuzamosan működött 1747-től a Szent Orsolya Rend belső elemi iskolája a bentlakó leányok, és a külső elemi a városból bejárók számára. A külső elemi két osztállyal indult, 1864-ben négyosztályúvá, 1875-ben hatosztályúvá fejlesztették. A tanítás nyelve kezdetben a német volt, 1848—1849-ben a magyar lett, majd az önkényuralom korszakában ismét a német tannyelvet használták, de emellett magyarul is tanultak a növendékek. 1881től fokozatosan vezették be a magyar tannyelvet úgy, hogy 1886-tól minden tárgyat magyarul tanítottak. Az orsolyita belső elemiben a zárda alapításától kezdve külön oktatták az apácák a bentlakó növendékeket. 1813-tól vettek fel ide jobb módú bejárókat is. A belső elemi kétosztályosnak indult, 1870-re már hatosztályossá fejlődött. 1882-ben a két felső osztályból a leány polgári első és második osztályát szervezték meg, így a belső elemi négyosztályossá vált. A tanítási nyelv „itt is eleinte a német volt, de mivel a tanulók többsége a magyar nyelvet beszélte, ez utóbbinak érvényre juttatása könnyebben ment, mint a külső elemi iskolában".

87 A Szent Orsolya Rend 1864-ben állította fel tanítóképzőjéhez kapcsolódva gyakorló elemi iskoláját. Az Isteni Megváltó Leányai Rend is fenntartott elemi iskolát, amelyet 1866-ban alapítottak. Az iskolát magyar tannyelvűként j elentették be, a tanítás 1884ig magyar és német nyelven, 1884-től kizárólag magyar nyelven folyt, a német nyelvet ettől kezdve rendes tárgyként oktatták.

88 Az evangélikus népiskola a városban már a 16. század óta működő evangélikus iskolából fejlődött ki. A Soproni Evangélikus Egyházközség által fenntartott elemi 1740 körül német tannyelvű volt, az 1860-as években két tannyelvűvé vált. 1891-ben az Evangélikus Konvent 227/1891. sz. határozatával kimondta, hogy népiskolájában a tanítás nyelve magyar.

89 1883ban nyílt meg az evangélikus tanítóképző gyakorló elemi iskolája.

90 A soproni izraelita népiskolát 1852-ben alapította az akkori Israelitische Religions Gesellschaft. Az iskola tannyelve az alapítástól 1890-ig német volt, ekkor határozott úgy a hitközség, hogy magyar tannyelvűvé teszi az intézetet.

91 Az ortodox irányzattól 1867-ben különvált neológok 1884-re építették fel iskolájukat. 1895-től valamennyi osztályban bevezették a magyar tannyelvet.

92 Wagner Klementin 1874-ben alapította magán elemi iskoláját, mely hat osztállyal, német tannyelvű intézetként működött. 1882-ben az iskola nyilvános-