Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

7. kép - Az 1909-ben újjáépített színház épülete a Petőfi téren bécsi házitanítóskodása alatt Grillparzerrel és Liszt Ferenccel ismeretséget kötő Király József Pál, líceu­mi rektor. 65 A reformkori egyesületek, és nyilvános intéz­mények szerveződésével vidéken is élénkebbé vált a társasági élet, és ez kedvezett a színházi és zenei élet felpezsdülésének is. 66 Megszaporodtak a műkedvelő énekkarok, zenekarok, műkedvelő színjátszó csopor­tok, szélesebb körben divat lett a színházlátogatás, bá­lok rendezése. Az első reformországgyűlés idején Po­zsonyban megalakult, majd Pesten működő Nemzeti Kaszinó és az 1833-ban megnyitott Vigadó a társas szórakozás és művelődés példáiként hatottak az egész országban. Sopronban 1843-ban jött létre Széchenyi támogatásával a Kaszinó Egyesület. Széchenyi, aki angliai útján ismerkedett meg az egyesületek társadal­mi és művelődési jelentőségével, a társasélet szerve­zését nemcsak országosan, hanem Sopron vármegyei birtokosként és Sopronban házzal bíró főnemesként szűkebb pátriájában is pártfogolta. A reformkori Sopron egyik legnagyobb kulturális eseménye volt a magyar orvosok és természetvizsgá­lók iparkiállítással egybekötve tartott vándorgyűlése 1847-ben. 67 Az iparkiállítással kapcsolatban képkiállí­tást is rendeztek, melyen soproni festők is bemutat­koztak: köztük a Bécsből érkezett Steinacker Károly, vagy a rajztanár Wilfing József. Több jeles festőművész — rajztanárként keresve kenyerét — dolgozott a város­ban, így a Steinacker-tanítvány Häuser Károly, aki Sopron azóta már eltűnt, jellegzetes szegleteit festette meg. 1840-ben költözött a városba id. Storno Ferenc, aki festőként, iparművészként, restaurátorként dolgo­zott és szorgalmas gyűjtőmunkával hozta létre a mai városi múzeum egyik pillérét jelentő gyűjteményét. 68 A zenei élet szervezése is a reformkorra nyú­lik vissza. Rendszeresek voltak az operaelőadások és hangversenyek. 1820-ban fellépett a városban az ak­kor kilenc éves Liszt Ferenc is, aki az 1840-es években aratta itt nagy sikereit. 1829-ben alakult meg Kurzweil Ferenc kezdeményezéseként a Zeneegyesület, amely a zeneoktatás és a műkedvelő, ám az amatőr színvo­nalon túllépő zenélés központja lett. A Zeneegyesület által fenntartott zeneiskolában tanult az énekszakon Liebhardt Lujza, a később világhírű Mozart-énekes­nő, a hegedűszakon pedig Goldmark Károly. Az 1840­es években már komoly bécsi művészek léptek fel az egyesület előadásain. 69 A társasági élet másik fontos színtere a színház. Az ország második legrégebbi kőszínháza Sopronban épült fel 1769-ben. A kezdeti időkben különböző né­met nyelvű társulatok játszottak itt, de 1820-ban már magyar színészeket is fogadott a színház, többek kö­zött Dérynét. 70 1840—1841-ben Lössl Ferenc bécsi építész tervei szerint építették fel a klasszicista stílu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom