Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

8. kép - A Dunántúli Turista Egyesület által épített Hatvan Ferenc turistaház a mai Lövér Szálló helyén sú új színházat. 1847-től Kottaun Lipót irányította, aki tág lehetőséget biztosított a magyar nyelvű színjátszás kibontakozásának is.

71 A kaszinók, olvasókörök és egyletek egy része túlélte a szabadságharcot, de az egyesületi élet 1852-es szigorítása gyakorlatilag csak a katolikus egyházi társulatokat nem akadályozta. Rajtukkívül a gazdasági és természettudományosegyesületekélveztekviszonylag nagyobb szabadságot. Az 1860-as évek enyhülésével újra feléledt az egyesületi mozgalom: egyre több közművelődési és tudományos egyesület szerveződött. Az egyleti élet szélesebb körű kibontakozását a kiegyezéssel megváltozó viszonyok tették lehetővé. A dualizmus kora

72 és a századforduló egyben az egyletek virágkora is. A társadalmi struktúraváltás felerősítette a gazdasági, politikai és társadalmi irányzatok törekvését a megfelelő szervezeti keretek megteremtésére. Egyesületi keretek között szerveződött az irodalmi, zenei, művészeti élet, a polgárok aktív részvételével. Egyesületi keretek között zajlott a műpártolás is, a tehetősebb polgárok kulturális és jótékonysági egyesületek elnökeiként nemcsak pénzadományokkal, hanem szervezőmunkával, társadalmi tekintélyük latba vetésével is segítették számos ügy felkarolását. Sopronban kb. 150, a legkülönfélébb célokat maga elé tűző polgári egyesület alakult ebben a korszakban, melyek munkájában a város középszintű és középfokú iskoláinak tanárai is tevékenyen részt vettek. Számukat nehéz meghatározni, hiszen jó néhány egyesület létezéséről csak utalások révén tudunk. A kulturális és sportegyesületek köre talán a legszélesebb. 1867-ben hozta létre a Soproni Történészeti és Művészeti Egylet az ország első vidéki múzeumát Sopronban. A városkép alakítását, a város idegenforgalmának fellendítését tűzte ki célul az 1869-ben alakult Soproni Városszépítő Egyesület.

73 Ugyanebben az időben fejtett ki az irodalmi élet szervezése terén komoly tevékenységet Frankenburg Adolf, Liszt gyermekkori barátja, később Széchenyi titkára, a Magyar Életképek című lap alapítója. Az ő vezetésével jött létre a Soproni Irodalmi és Művészeti Kör.

74 Steiner Rezső festőművész 1897-ben alapította meg a Soproni Képzőművészeti Kört, amely a soproni festőművészeket - többek között Häuser Károlyt, Seemann Kálmánt, Vörös Erzsit, ifj. Storno Ferencet - tömörítette.

75 Továbbra is működött a Zeneegyesület és a Kaszinó Egyesület is. Külön irányzatot alkottak a különféle dalárdák: az 1859-ben alapított Soproni Dalfüzér Egyesületet 1875-ben követte a Soproni Magyar Férfidalkör megalakulása, illetve a Soproni Gazdapolgárok Férfidalegyesületének létrejötte 1887-ben. A sportegyesületek közül a legelső az 1866-ban alapított Soproni Torna Egyesület (1867-től Torna és Tűzoltó Egyesület) volt. Ezt követte 1872-ben a Soproni