Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

5. ADATTÁR

városplébánosságának25. évfordulója alkalmából a pápa házi prelátusává nevezte ki. 1902. február 3-án hunyt el Sopronban. Irodalom: Aranykönyv 2002. 46.; Újvári 1929. 715.; Szinnyei X.köt. 1905. 1266—1267. 38. POLLÁK MIKSA (1868—1944) 1868. március 8-án született Beleden. A gimnázium alsó négy osztályát a kőszegi bencéseknél, a felsőbb osztályokat a Budapesti Rabbiképző Intézetben végezte. Ezt követően a budapesti egyetemen történelmet, irodalmat és keleti nyelveket hallgatott. 1891-92-ben a berlini egyetemen folytatta tanulmányait, ezzel párhuzamosan a Zsidó Tudományok Főiskoláját is látogatta. 1892 szeptemberében bölcsészdoktori címet szerzett. 1894-ben kapta meg rabbi oklevelét. Ugyancsak 1894-ben választotta meg rabbijává a soproni neológ közösség, amely tisztséget 1944-ig, haláláig betöltötte. 1892-ben a bécsújhelyi, 1894-ben a soproni zsidók történetéről írt értekezést, együtt dolgozott Házi Jenővel a soproni okmánytár héber nyelvű okleveleinek értelmezésében, emellett irodalomtörténettel is foglalkozott. Cikkei jelentek meg az Ethnográphia, Pesti Napló, Pesti Hírlap, Oesterreichische Wochenschrift, Monatschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judenthums című lapokban. A város tanintézeteiben hitoktatóként működött. 1944-ben a többi zsidó deportálttal együtt őt is elhurcolták, Auschwitzban halt meg. Irodalom: Aranykönyv 2002. 74.; Grüll 1995.; László 1956.; Szinnyei X. köt. 1905.1348—1350. 39. Pós LAJOS (1845—1931) 1845. aug. 21-én született Városszalónakon (ma Stadtschlaining, Ausztria). Iskoláit Felsőlövőn végezte, ahol 1863-ban szerzett tanítói oklevelet. Egy évi nevelősködés után 1865-ben Rohoncon, majd 1866-ban Sárváron lett tanító. 1871-ben a soproni evangélikus gyülekezet választotta meg elemi iskolájába tanítónak. Posch családnevét 1890-ben magyarosította Pósra. 1913-ban nyugdíjba vonult, de mivel a fiatal tanítók nagy részét behívták katonának, még további nyolc évre visszatért a katedrára. 1922-ig összesen 50 évet töltött Sopronban tanítóként. Sok éven át irányította a soproni evangélikus tanítóképző növendékeinek pedagógiai gyakorlatát, olvasó- és tankönyveket írt. Tevékenyen részt vett a város társadalmi életében is,hosszú évekig volt az evangélikus gyülekezet jegyzője. Tagja volt a városi törvényhatósági bizottságnak és elnöke a Soproni Felső Egyházkerületi Evangélikus Tanítóegyesületnek. 1927-ben visszaköltözött Sárvárra, ahol 1931. február 25-én halt meg. Irodalom: A Soproni Evangélikus Népiskola értesítője az 1930/31. évről. Sopron, 1931. 3—4.; Szinnyei XI. köt. 1906. 73. 40. ROMWALTER ALFRÉD (1890—1954) 1890. április 22-én született Sopronban, a híres nyomdász, Romwalter Károly fiaként. A főreáliskolában Wallner Ignác szerettette meg vele a vegytant, érettségi után a budapesti tudományegyetemen vegytant és fizikát tanult. 1912-ben summa cum laude minősítéssel szerzett doktori fokozatot vegytanból, fizikából és ásványtanból. 1913-tól 1920-ig Fiúméban, az ottani felsőkereskedelmi iskolában tanított, majd 1920-ban a soproni felsőkereskedelmibe került tanárnak. 1928-ban az erdészeti főiskola elemző vegytani tanszékének tanszékvezetője lett, tudományos munkássága nemzetközi szinten is jelentős. 1941-ben az MTA levelező tagja lett,