Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - Molnár Antal: Carlo Caraffa bécsi nuncius az 1622. évi soproni országgyűlésen. A szentszéki diplomácia és Magyarország a harmincéves háború első időszakában
Molnár Antal téseik pedig a kora újkori magyar történelem elsőrendű forrásai közé tartoznak. Kétségtelenül ebbe a csoportba tartozik az idősebb Carlo Caraffa, aki Buonvisi és Camillo Melzi után a leghosszabb időt (1621—1628) töltötte a bécsi udvarban, a harmincéves háború első időszakában, amikor Magyarországra (elsősorban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem politikai és katonai akcióinak köszönhetően) az európai diplomácia is kiemelt figyelmet fordított.16 Carlo Caraffa Nápoly egyik legjelentősebb arisztokrata famíliájából származott, amely a 15—19. században 15 bíborost és egy (igaz, meglehetősen rosszemlékezetű) pápát is adott az egyháznak IV. Pál személyében (Gian Pietro Caraffa, 1555—1559).17 18 19 1584-ben született, Rómában jogi doktorátust szerzett, majd kúriai szolgálatba állt, 1608-tól az Apostoli Szignatura referen- dáriusa (referendarius utriusque Signaturae). 1616-ban a Nápoly melletti Aversa püspökévé nevezte ki V. Pál pápa, évi 7.500 scudo jövedelemmel. 1621 áprilisában XV. Gergely pápa (1621—1623) II. Ferdinánd császár udvarába küldte nunciusnak, Bécsbe május végén érkezett meg. Caraffa társadalmi és kulturális hátterét tekintve tökéletesen illeszkedett a kora újkori pápai diplomácia képviselőinek sorába: az itáliai (igaz, a többséggel ellentétben a déli) arisztokráciához tartozott, humanisztikus és jogi képzettséggel rendelkezett, a kúriai bürokráciában szocializálódott.16 Mint rezidens itáliai püspök, a rekrutáció szempontjából a régebbi karriertípushoz tartozott, és a 16—17. századi bécsi nunciusok egy jelentős részéhez hasonlóan az itáliai Habsburg területekről , 19 szármázott. XV. Gergely pápa hosszú idő óta az első olyan egyházfő volt, aki a Német-római Birodalommal kapcsolatban következetesen átgondolt politikai koncepcióval rendelkezett.20 Carlo Caraffa követutasítása 1621. április 12-én kelt, ennek alapján rekonstruálhatjuk a Szentszék diplomáciai stratégiáját a Német-római Birodalom és a Habsburg Monarchia területén a harmincéves 16 Bethlen és az európai diplomácia kapcsolatait a legújabban egy fontos tanulmánykötet mutatja be: Bethlen Gábor és Európa. Szerk.: Kármán Gábor—Kees Teszelszky. Bp. 2013. 17 Caraffa életrajzának legjobb összefoglalásai: Georg Lut%. Carafa (Caraffa), Carlo. In: Dizionario Biografico degli Itahani XIX. Roma, 1976. 409—513.; Jaitner, K.\ Die Hauptinstrukti- nen Gregors XV. i. m. I. 257—260. 18 Guido Braun-, L’Impero nella percezione della Curia Romana sotto Urbano Vili. In: Papato e Impero i. m. 143—172., 163—167. 19 Erre az öszefüggésre lásd: Alexander Koller. Einige Bemerkungen zum Karriereverlauf der päpstlichen Nuntien am Kaiserhof (1559—1655). In: Offices et papauté (XIVe—XVIB si- ècle). Charges, hommes, destins. Sous la direction de Armand Jamme—Olivier Poncet. Rome, 2005. (Collection de l’Ecole Franchise de Rome 334.) 841—858., 845—847. 20 TusorPA barokk pápaság i. m. 37—38. 132
