Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Papp Sándor: Oszmán adatok Bethlen Gábor portai kapcsolataira a harmincéves háború elején
PAPP SÁNDOR OSZMÁN ADATOK BETHLEN GÁBOR PORTAI KAPCSOLATAIRA A HARMINCÉVES HÁBORÚ ELEJÉN Bethlen Gábor (1613—1629) erdélyi fejedelem kapcsolata az Oszmán Birodalommal a kortársak, a barátok és az ellenfelek szemében is nagy érdeklődést váltott ki. Ennek ellenére olyan átfogó munka, amely a török kapcsolatait erdélyi fejedelemségének teljes időszakán keresztül végigkísérte volna, máig sem készült el. Bethlen „törökösségét” legalaposabban Almási Gábor tárgyalja egy hamarosan megjelenő tanulmányában. Az 1619—1621 közötti időszakról pedig e sorok írója jelentetett meg két tanulmányt.1 Az Oszmán Birodalom vezető méltóságaival kialakított kapcsolatait Sudár Balázs tekintette át hiánypótló írásában.2 3 Bethlen Portához fűződő kapcsolatrendszerének kutatása több irányból is megközelíthető. Egyrészt használható Bethlen Gábor és a követei között lefolyt levelezés, amelyből elsősorban a követutasítások mutatják a fejedelem elképzeléseit. Ugyanakkor jó adatokat szolgáltatnak a követjelentések, amelyek pontosan ábrázolják az állandó erdélyi követ (kapitiha, kapu kethüdd) nézőpontjából a portai méltóságok megítélésének változásait. Ki kell azonban emelni, hogy Bethlen Gábor korára jóval szegényesebb a megmaradt anyag. Borsos Tamás követi naplója, benne a levelezés egy részének másolatával, sajnos csak egy részét adja vissza a valamikori intenzív levélváltásnak.1 A később őt követő követek hozzá képest sokkal szűkszavúbbak.4 * * * A magyar 1 Almási.Gábor. Bethlen és a törökösség kérdése a korabeli propagandában. In Bethlen Gábor és Európa. Szerk.: Kármán Gábor—Kees Teszelszky. Bp., 2013., Papp Sándor. Bethlen Gábor, a Magyar királyság és a Porta (1619-1621). S%á%adok 145. (2011) 4. sz. 915— 973., Uő.: Friedensoptionen und Friedensstrategien des Fürsten Gábor Bethlen zwischen dem Habsburger- und Osmanenreich (1619-1621). In Frieden und Konfliktmanagement in interkulturellen Räumen Hrsg.: Arno Strohmeyer—Norbert Spannenberger. Stuttgart, 2013. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa) 109—127. 2 Sudár Balázs-. Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem. Századok 145. (2011) 4. sz. 975-995. 3 Borsos Tamás: Borsos Tamás második konstanczinápolyi követsége. 1618. április 18-tól 1620. április 3-ig. In: Erdélyi Történelmi Adatok 2. Kolozsvár, 1856. 1—308.; Borsos Tamás-. Vásárhelytől a Fényes Portáig. Emlékiratok, levelek. Szerk.: Kocziány László. Bukarest, 1972. 4 Példának említhetem Tholdalagi Mihály követi naplóját: Mtkó Imre-. Toldalagi Mihály emlékirata. In: Erdélyi Történelmi Adatok 1. Kolozsvár, 1855. 219—258., Bethlen Gábor krónikásai. Krónikák emlékiratok naplók a nagy fejedelemről. Szerk.: Makkai László. Bp., 1980. 135-156. 61
