Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
A diéta és a koronázás színhelye: Sopron - Tóth Gergely: Az 1622. évi soproni címerbővítés. Előzmények, utóélet, szövegközlés és fordítás
ban kifejezett nevét” festette fel 1615-ben.25 Az 1617-ben általa építtetett Zöld Torony egyik oldalán, mint írja, a „császári és királyi felség arany képekkel díszített neve látható”.26 27 1618-ban pedig a következőt jegyezte fel: „Ugyanebben az évben az újonnan választott király, Ferdinánd tiszteletére emlékmű gyanánt felfestette a tanácsházra a fényességes király nevét emble- matikus alakban, hozzáértő és ízléses módon, a koronázás évével és napjával együtt.”" Tehát Lackner az uralkodók nevét is tudatosan felhasználta a város politikai orientációjának határozott kifejezésére. Emlékeztetőül jelzem, hogy a címerbővítésnek szintén része a király és a királynő nevének kezdőbetűi. Lackner emellett a városcímert is sűrűn használta középületek díszítésére, vagy éppen művei illusztrálására. Fentebb már említettem, hogy az 1613-ban készíttetett kétfejű sas mellett ott volt a városcímer. Láttuk a városcímert 1617. évi értekezésének címlapján is. A Zöld Toronyra szintén felhelyeztette a városcímert — s itt megint egy uralkodói jelképpel, vagyis Mátyás „emble- matikus” nevével együtt szerepel.28 Lackner megemlítette azt is, hogy a Tűztorony elülső kapuján szintén szerepel a városcímer, a „Turris et fortitudo mea Deus” felirattal.29 Nem világos, hogy ezt ő festette-e rá, de a városról készített metszetén szintén szerepel a címer, ugyanezzel a felirattal.30 Nem kétséges tehát, hogy Lackner a városcímernek kiemelt szerepet szánt a városi reprezentációban, szívesen és gyakran használta. Lacknert általában foglalkoztatta a heraldika, vagyis a címer, mint embléma és szimbólum. 1600-ban nemességet és nemesi címert kért és nyert Rudolf királytól; címere tervezetét nemességkérő levelében ő maga rajzolta meg, vagyis tisztában volt azzal a fentebb már említett gyakorlattal, hogy a címert a nemességkérő készíti el!31 Emellett Lackner elárulta önéletrajzában, A.£ 1622. évi soproni ámerbővítés 25 L. Lackner K: Önéletrajz i. m. (15. jz.) XXXIII. fej., 130-131. 26 Uo. XXXVI. fej., 134-135. 27 „Eodem [anno] in noviter electi Regis Ferdinandi honorem, emblematica figura, moni- menti et memoriae gratia iam fati Regis Serenissimi Nomen scite et eleganter cum die et anno Coronationis, depingi ad aedes senatorias curavit.” Uo. XXXVIII. fej., 136-137. 28 Uo. XXXVI. fej., 134-135. 29 Uo. XXXVIII. fej., 138-139. 30 Az 1610 körűire datált metszetet lásd: Ró%sa György. Lackner Kristóf, a rézmetsző. I. rész. Soproni Szemle 25. (1971) 194—207., itt: 196.; a metszet ismertetését lásd uo. 201—202., ill. Uő: Lackner Kristóf, a rézmetsző. II. rész. Soproni Szemle 25. (1971) 312—322., itt: 316. 31 Lackner folyamodványa: MNL GyMSM SL SVLt Lad. I. Fase. I. Num. 28. A címertervét lásd uo., illetve önéletrajza kiadásának hátsó borítóján. Lackner K: Önéletrajz i. m. (15. jz.). Lackner folyamodványát, illetve I. Rudolfnak az ő részére kibocsátott címerlevelét közöltük az önéletrajz függelékében. Lásd uo. 178—182. Lackner heraldikai érdeklődésére, címerének értelmezésére még lásd: Tompos Ernő.: Lackner-címerek és domborművek. 299
