Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
A diéta és a koronázás színhelye: Sopron - Tóth Gergely: Az 1622. évi soproni címerbővítés. Előzmények, utóélet, szövegközlés és fordítás
hogy értekezés formájában megvédte a saját címerét, mivel bizonyos személyek emiatt is támadták — e tényből sejthető, hogy milyen fontos volt számára.32 Két másik „címerelemzése” is ránk maradt: a fentebb már említett, Thurzó-címerről szóló eszmefuttatása, valamint Náprágyi Demeter kalocsai érsek címerének hasonló modorban megírt elemzése a Maiestatis Hungáriáé Aquila című művében.33 Ezek az értekezések persze inkább az emblematika, mintsem a heraldika tárgykörébe tartoznak, de azt mindenesetre ékesen bizonyítják, hogy Lackner a címereknek nagy jelentőséget tulajdonított, mint a szimbólumok, mögöttes jelentések hordozóinak. Önéletrajzában további adatok is vannak arra, mennyire foglalkoztatták a címerek. A Zöld Torony egyik falára a Magyar Királyság címerét is felfestette,34 majd 1618-ban — amint arról önéletírásában eldicsekszik — egy egészen különleges Magyarország-címert alkotott, amelyen a kettős kereszt helyett feszületet helyezett el a megfeszített Krisztussal, a jobboldali vágott mezőkre pedig a közkeletű elképzelésnek megfelelően ráíratta a folyóneveket.35 Több alkalommal is szívesen készített tehát saját maga címereket. Lackner azt írta 1618-ban, amikor országgyűlési követségét elbeszélte, hogy „ekkor már a harmadik koronázáson vett részt”.36 Valóban: ott volt Mátyás magyar királlyá koronázásán 1608-ban, majd Anna császárné magyar királynévá koronázásán 1613-ban, végül II. Ferdinánd magyar királlyá koronázásán 1618-ban. Az utóbbin — Révay Péternek köszönhetően — jelen lehetett a korona kivételekor és visszatételekor is, sőt egy homályos részlet szerint „begöngyölte” a koronát, és kezében tartotta a koronázási ékszereket is.37 A korona és koronázás ekkoriban különleges jelentőségre tett szert a magyar politikai gondolkozásban - a Prágából 1608-ban visszahozott királyi fej ék legitimálta Rudolf lemondatását és Mátyás trónra helyezését, s ezzel az ország szabadságjogainak és az 1608-as törvényeknek a letéteményese, továbbá a Habsburgokkal való új szövetség záloga lett. Kees Teszelszky könyve jól bemutatja, hogy a korona-jelenség mély benyomást tett a kortársakra — elég itt Berger Illés munkáira, Révay Péter koronatörténetére és magának Tóth Gergely Soproni Szemle 25. (1971) 208—213. A nemesség- és címerkérésre általában még lásd a 10. jegyzetet. 32 L. Lackner K: Önéletrajz i. m. (15. jz.) XXVI. fej., 116-117. Sajnos a mű elveszett. 33 L. Lackner K.: Maiestatis Hungáriáé Aquila i. m. (24. jz.) 10—26. 34 L.: Lackner K.: Önéletrajz i. m. (15. jz.) XXXVI. fej., 134—135. 35 Uo. XXXVIII. fej., 138-139. 36 Uo. XXXVII. fej., 134-135. 37 Uo. XXXVII. fej., 134-137. 300
