Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
A diéta és a koronázás színhelye: Sopron - Tóth Gergely: Az 1622. évi soproni címerbővítés. Előzmények, utóélet, szövegközlés és fordítás
TOTH GERGELY ELŐZMÉNYEK, UTÓÉLET, SZÖVEGKÖZLÉS ÉS FORDÍTÁS' Kevés 17. századi eseményről mondható el, hogy széles érdeklődést kiváltó vitákat okozott volna a 20. század végén Magyarországon. Az 1622. évi soproni címerbővítés e kevesek közé tartozik. A rendszerváltáskor ugyanis a városvezetők között nem volt megegyezés abban, mire cseréljék le az 1971-es szocialista városcímert. Egyesek az 1922. évi címert szerették volna visszahozni, amely az 1622-es, többek között kétfejű sassal bővített címer „Civitas fidelissima” feliratú szalaggal kiegészített változata volt, míg mások az 1340. évi ún. gótikus városcímert látták volna szívesen. A sajtópolémia eleinte a Soproni Hírlap, a Magyar Hírlap és a Kisalföld hasábjain folyt, majd a Soproni Szemle 1990-es évfolyamában is megjelent ennek kapcsán három írás Mollay Károly történész, Horváth Zoltán levéltár-igazgató és Gömöri János régész tollából. A sort Mollay kezdte, aki a folytonosságot tartotta szükségesnek, vagyis az 1922-es címer mellett tette le a voksát. Cikkében egyrészt kritikával illette az 1340. évi címer újjáélesztését, másrészt ismertette és cáfolta a gótikus címer híveinek kifogásait az 1622-es, illetve 1922-es címerrel szemben. E kifogások: az 1922-es címer támogatása „labanc filozófiát” sejtet, a rajta lévő kétfejű sas pedig az osztrák zsarnokság jelképe, amely alkalmatlan a hazafiságra nevelésre (!).1 2 Mollay ezzel szemben rámutatott, hogy a Német-római Birodalom kétfejű sasa nem egyenlő az Osztrák Császárság kétfejű sasával, továbbá, hogy az 1922-es címer visszaállítása a város ezeréves történetének vállalásával egyenlő, annak ellentmondásaival együtt.3 Horváth A 1622. ÉVI SOPRONI CÍMERBŐVÍTÉS 1 A tanulmány az MTA BTK TTI „Lendület" S^ent Korona Kutatócsoport által elnyert Lendület II. kutatási projekt (2012-2017) támogatásával készült. Itt szeretnék köszönetét mondani Dominkovits Péternek, Fazekas Istvánnak, Glück Lászlónak, Gyulai Évának, Pálffy Gézának és Soós Istvánnak a tanulmány elkészítésében nyújtott segítségért. 2 „Akik e mellett álltak ki [tehát az 1922-es címer mellett — T. G.], azokat labanc filozófiával vádolták, s azt is kifejtették, hogy az 1922. évi címeren »lévő kétfejű sas előbb a német—római, majd az osztrák császárság jelképe volt, ami az önkényre, a zsarnokságra és egy elnyomó, idegen hatalomra emlékezteti az embereket« (1989. dec. 20). »az idegen madárral, a császári sassal nem lehet hazafiságra nevelni« (1990. febr. 17.).” Mollay Károly: A címervita. Soproni Szemle 44. (1990) 149—154., itt: 150. 3 „Ez a címer [tehát az 1922. évi városcímer — T. G.] sem a zsarnokság, hanem Sopron ezeresztendős, a magyar honfoglalástól számított történelmének a kifejezője. E címer vállalása ennek az ezeresztendős, ellentmondásoktól sem mentes történelemnek a vállalását jelenti. Ha van a címerben ellentmondás (ahogy ez a vitában elhangzott), ez nem a címer hibája: ez a címer a város történelmének a tükre.” Uo. 154. 293
