Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - G. Etényi Nóra: Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-Római Birodalom nyilvánossága előtt
tartottak, és egy szép művészi tűzijátékot rendeztek.113 A híradásokban az is szerepelt, hogy a fiatal királyi utód szórakozásaiban a magyar nemesi fiatalok is részt vettek. 1625. június 7-én, miközben arról tájékoztattak, hogy az uralkodó nagyobbik fia már elindult az udvarból s három órakor Nickelsdorffnál ádépték a határt, az első tábort Wolklerstorffnál ütik, s majd Keresztelő Szent János ünnepére érkeznek meg. Nickelsburg felől Joslawiz felé mentek, amely egy kedves vidám kastély, ahol szép a park, és vadászni is lehet, s néhány napot ott is maradnak, amíg a magyar nemesek haza nem érnek a tanácskozás után.114 Az 1634—1635-ös országgyűlésnek jóval kisebb a nemzetközi visszhangja, mivel nem volt olyan ceremónia, sem király-, sem királyné-koronázás, de még nádorválasztás sem, amely külön is felhívta volna a figyelmet az eseményre.1 A mindössze három hónapig tartó tanácskozásra amúgy is rányomta bélyegét a nádor és az esztergomi érsek vitája maga Pázmány Péter is csak hosszabb késlekedéssel érkezett az országgyűlésre, s soproni útja után hosszan panaszkodott megromlott egészségére.116 Úgy tűnik, az országgyűlés előkészületeivel is volt probléma, az uralkodó karácsony előtt érkezett meg, de a szállása nem volt megfelelően előkészítve.117 A Sopronból érkezett hírek publikálását az is gátolta, hogy a bécsi hetilapkiadásban is kisebb-na- gyobb szünetek álltak be, a Német-római Birodalomban megjelenő hetilapokban pedig a hadi hírek domináltak. A soproni országgyűlésekről megjelenő nyomtatott újságok, hírlevelek politikai jelentősége a korabeli politikai kontextus megragadásával értelmezhető. Az 1622. és 1625. évi országgyűlés eseményeiről is jelentős számban tettek közzé híradásokat a hetilaphírekben, de alapvetően az uralkodó udvar érdekeinek megfelelően. A 17. század közepétől újabb jelentősebb változás következett be a nyomtatott híráramlásban. Már korábban is jellemző, hogy nemcsak utólagos beszámolókat adtak ki politikai és hadi eseményekről, hanem folyamatosan, sőt előzetesen is megjelentek híradások. A század első A. soproni országgyűlések a Német-római Birodalom nyilvánossága előtt 113 BPFI Ordentliche Zeitungen Z 15/1625/N/l. 114 BPFI Ordentliche Zeitungen Z 15/1625/H/7. 115 Az 1634. évi országgyűlésről: HorváthM.: Magyarországi, m. 383—388. 116 ,yA Soproni Gyűlésnek eleitülfogva oly megbontakozptt egészséggel vagyok, hogy ezt a szegény rothandó testet, mint egy dőlő házat, sok tatarozással kell mindaddig gyámolyítanom, míg az Úristen elhozza azt az órát, melyet bölcs gondviselésből rendelt életem végezfsére. ” I. Rákóczi Györgyhöz írt 1635 május 25-i levél. Pöstyén, Hanuy Ferenc. Pázmány Péter összegyűjtött levelei. II. köt. Bp., 1911. 956. 117 „Bizony dolog ez a magy gondviseletlenség: és mindenütt elhirelték, hogy az ő felsége szállása körül nincs semmi készület. Fiég galiba, ha karácsonra kell oda mennünk” 1634. December 5. Pozsony, Sennyei István győri püspök, kancellárhoz. Hanuy F.: Pázmány Péter i. m. 531. 285
