Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - G. Etényi Nóra: Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-Római Birodalom nyilvánossága előtt
felében a magyar főméltóságok, elsősorban Esterházy Miklós nádor és Pázmány Péter esztergomi érsek ismerték és saját reprezentációjukhoz használták is a nyomtatványok híradásait. A század közepére azonban még egyértelműbbé válik az a folyamat, hogy akár az udvari propaganda érdekeivel szemben is megjelenhettek híradások a magyarországi eseményekről. A hónapokon át tartó 1655. évi diétáról hosszan és lényeglátóan tudósítottak a hetilapok, a nádorválasztás mellett a török elleni védelmi költségek körük vitákról is beszámolva. A hetilapok híreit elemezve kitűnik, hogy a magyar nemesség politikája nemcsak a diplomáciai életben, hanem a nemzetközi nyilvánosság előtt is ismert volt. Az 1660-as évek elejétől kezdve új lehetőséget nyitott a magyar főméltóságok számára, hogy a császári udvar békepoktikájával szemben a Német-római Birodalomban egyre inkább megfogalmazódott egy törököt kiűző nagy háború koncepciója.118 A poktikai jelentőségű hírek áramoltatásában egyre fontosabb szerepet játszott Sopron városa. A Bécsbe akkreditált brandenburgi követ, Andreas Neumann, hivatalos jelentései mellé többször mellékelt latin nyelvű beszámolókat, melyek közvetlenül magyar faktoroktól Pozsonyból, Sopronból, Kassáról, Eperjesről származó bizalmas információkat.119 A Sopronban ügyvédként tevékenykedő, sokoldalú kapcsolatrendszerrel rendelkező Vitnyédi István szerepe a magyarországi hírek áramoltatásában is jelentős.120 Bár a diplomatáknak átadott részletes tájékoztatás mögött Andreas Neumann brandenburgi követ jelentései szerint annak is híre terjedt, hogy a vasvári béke elfogadtatására az udvar országgyűlést tervezett Sopronban 1664 októberében.121 Az 1670-es évek abszolutista törekvései után az 1681-es országgyűléssel a kompromisszumok időszaka következett.122 A hét hónapig tartó országgyűG. Etényi Nóra 118 R. Várkonyi Agnes-, Török világ és magyar külpolitika. Bp., 1975; Uő.\ Európa Zrínyije. Bp, 2010. ' 119 Marciali Henrik: Regesták külföldi levéltárakból 1660—1664. 2. közlemény. Történelmi Tár (1881) 117-120. A követjelentések mellé csatolt részletes beszámolókat Marczali Henrik csak ritkán regesztázta. Berlin. Geheimer Staatsarchiv Preussischer Kulturbesitz. Berichten des Präsident Neumann, Türkei Rep.XI. 273e. 120 Fabó András-. Vitnyédi István levelei, 1652-1664. Adalékul a XVII. századi politikai és erkölcstörténethez. Magyar Történelmi Tár XVI-XVII. Szerk.: Toldy Ferenc. Pest, 1871; Bleyer Jakab: Német siralmas énekek Gróf Zrínyi Miklós halálára. Irodalomtörténeti Közlemények (1900) 44—55.; Csatkai Endre-. Soproni diákverselők a 17. század derekán. Soproni Szemle. 19. (1955) 75—85. 121 Október 15/5. Jelentés. Marciali H.: Regesták i. m. 136. 122 Németh Sándor. Az 1681. évi országgyűlés. Bp., 1915. Magyarország története 1526—1686. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes II. köt. Bp., 1985. 1237-1242. (a vonatkozó részt Benc^édi Làscio írta); Zsilinszky Mihály. Az 1681. évi országgyűlés történetéhez. Bp., 1883. 286
