Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - G. Etényi Nóra: Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-Római Birodalom nyilvánossága előtt
ban a hangulat békés és egységes, s már az artikulusokat alkotják. Az ország- gyűlésnek az udvar számára legfontosabb döntésével, a királyválasztás kérdésével hosszasan foglalkozik a kiadott jelentés. Amint Esterházy javaslatára az eredeti tervekben is szerepelt, a palatínus megválasztása után vetették fel a királykoronázás kérdését. A hetilap tudósításában is egyértelműen tükröződik az udvarnak az a szándéka, hogy a „magyar rendek” javasolják a királyválasztást. Sopronból azt jelentették, hogy Szent Katalin napján (november 25-én) a rendek egyértelműen és egyhangúan kinyilatkoztatták, hogy bár nem halt meg a császár, még életében megválasztják az utódát, az idősebb fiát a hercegek közül, és meg is akarják koronázni. Az esztergomi érsek egy szép és ékes orációban fejtette ki e véleményt, melyre a császár rövid, de díszes latin nyelvű választ mondott, mely szerint a rendek kérésére beleegyezik, hogy szeretett idősebb fiát királlyá válasszák az ő életében. Erre a magyar kancellár a rendek nevében válaszolt egy magyar nyelvű beszédben.89 Pázmány kiemelten fontos befolyása nyilvánvalóan tükröződött a nyomtatott hírekben is, de szerepelt az is a hetilapban, miszerint a nádor egy pompás bankettet adott, melyre minden jelentős vendéget meghívott. A másnapi eseményről is beszámoltak, eszerint szerdán délelőtt a soproni városi tanácsházán egyhangúan királlyá választották a herceget. A császár és fia négy órakor fogadta a gratulációkat, azután a rendek szép beszédeket mondtak, hosszú uralmat és jó egészséget kívántak. A nyomtatvány szerint úgy hírlik, hogy a koronázás decemberben lesz, és már elkezdték az előkészületeket. Azt is közzétették, soproni tudósítás alapján, hogy nem volt még oly szerencsés és barátságos országgyűlés, mint itt ez. Még égi jelet is észleltek, hiszen Sopron felett december 8-án az égen három Napot láttak egyszerre. A leírás szerint nem tudják, hogy mit jelenthet a több Nap az égen, bár a korban közismert, hogy az uralkodói reprezentációban az utódlás biztosítását jelképezte a Nap megsokszorozása. Az artikulusokat, mint a jelentés elején is szerepelt, még az egész országgyűlésnek el kell olvasnia, de a koronázás után hamar befejezhető a dieta. A hitelesnek tekinthető jelentéshez zárásként azt a nem hivatalos értesülést is hozzáfűzték, úgy hallani, hogy Sopronban a magyar rendek élve jogaikkal már el is fogadták az artikulusokat.90 Már a választásról igen részletes beszámolók jelentek meg, de a koronázásról a hetilap kétoldalas beszámolója mellett külön röplap és nyomtatott hírlevél is tudósított. A különböző műfajú kiadványok eltérő terjedelemben, és különböző hangsúlyokkal foglalkoztak e fontos eseménnyel. A zsitvatoroM soproni országgyűlések a Német-római Iáirodalom nyilvánossága előtt 89 A nádor- és a királyválasztás leírása: Horváth M.: Magyarország i. m. 318—323. 90 BPFI Ordentliche Zeuttingen Z 15/1625/K8/2. 279
