Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - G. Etényi Nóra: Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-Római Birodalom nyilvánossága előtt
ki és a bécsi békét követően az uralkodó és a magyar rendek között kialakuló politikai kompromisszumot a koronázásról készült korabeli ábrázolások is közvetítették, érzékeltetve a magyar királyi cím birtoklásának jelentőségét és a Szent Korona szimbolikus jelentését.91 A hetilapok még 1625-ben megjelentek a december 8-i koronázásról. A hetilapban egy december 13-i jelentés alapján közöltek rövid, lényegre törő beszámolót. Eszerint a koronázás szerencsésen zajlott le, és úgy történt minden, amint szokott az új helyszín ellenére is.92 A hetilapban az udvar számára legfontosabb külföldi követek jelenlétét hangsúlyozták elsősorban. A koronázásról legrészletesebben egy metszettel illusztrált röplap tudósított. A hosszú szöveggel kommentált, kilenc kisebb képpel közzétett röplap93 Augsburgban Wilhelm Peter Zimmermann műhelyében készült. A metszőként és kiadóként is tevékenykedő Wilhelm Peter Zimmermann munkái 1589-től 1630-ig jelentek meg. Feltűnően sok magyar vonatkozású metszetekkel illusztrált kiadványt tett közzé a tizenötéves háború hadszíntereiről, de az uralkodó és a rendek konfliktusát is megörökítette egy harminc metszettel közzétett összegzésben.94 Bár különösen várábrázolásainál sokszor használt G. Etényz Nóra 91 Kees Tes%els%ky. Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Pannonhalma 2009. 203—214.; PáljF/y Gé^a: A magyar korona országainak koronázási zászlói a 16—17. században In: „Ez világ mint egy kert” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk.: Bubryák Orsolya. Bp., 2010. 26—27. 92 A magyar főméltóságok Nádasdy Tamás nádor vezetésével már 1561-ben és 1563-ban kidolgozták a korábbi, székesfehérvári koronázási helyszín helyett az új központban, Pozsonyban a magyar világi főméltóságok reprezentációs lehetőségeit a ceremóniában. Pálfly Gé%a: A magyar királykoronázások történetének eddig ismeretien alapforrása: a magyar tanácsosok 1561. évi javaslata a koronázások pozsonyi szertartásrendjéről. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk.: Krász Lilla—Oborni Teréz. Bp., 2008. 489—503.; Pálj/jy Gértgr. Nádasdy Tamás nádor a magyar királyok koronázási szertartásáról (1561) In: Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek. Szerk.: Császtvay Tünde-Nyerges Judit. Bp., 2009. 305—310. 93 „Zu Ehren dess Durchleuchtigisten/Grossmachtigisten / Fürsten unnd Herrn/Ferdinandi III. Zu Ungarn/Dalmatien/ Croatien/ unnd Sclavonien/Königs/Er%her%ogs/ %u Oesterreich/So beschehen %u Oe- denhurg den 8. Decemb. Anno 1625.” Paas, J. K: The German Political i. m. Bd. 4. P 1075. Röpl. 551/b. Kicsinyített másolat az ulmi Staatsbibliothek példányáról. 94 OSZK App.H. 677. Samuel Dilbaum-, Aller deren Ungarischer Stätt, Vöstungen, Castellen und Häuser, welche von Anfang der Regierung Rudolphi desz andern, Römischen Key- sers bis auff das 1603 Jar mit Krieg belagert, beschossen, gestürmet. Darzu auch die Historia der fürnembsten händel desselbigen Kriegswesenz, durch Sámuelem Dilbaum Au- gustanum summarischer weisz gethon worden. Gedruckt zu Augspurg bey Christoff Mang in Verlegung Wilhelm Peter Zuimmermanns im Jahr 1604, anderer Theil Wie auch etlicher fürnemer streiff eigentlicher Abrisz und Fürbildung. Durch Wilhelm Peter Zimmermann Burger in Augsburg zusammen geordnet. Mit zugethoner kurtzer Beschreibung desz verlauffs unnd Historien 1607. 280
