Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Dominkovits Péter - Katona Csaba: A Magyar Királyság egy fontos 17. századi országgyűlése. Egy meghatározó esztendő Sopron város aranykorából (Szerkesztői előszó)
Dominkovits Péter—Katona Csaba Meglepő és a rendezők számára fölöttébb megtisztelő, hogy a konferencia hírére többen jelezték: amennyiben az előadásokból kötet készülne, úgy diplomáciatörténeti, illetve a diétához kötődő várostörténeti tanulmányokkal szeretnék e kiadvány tartalmát gazdagítani. A soproni országgyűlések nemzetközi diplomáciai vonatkozásairól már több publikáció megjelent, ugyanakkor egy-egy külföldi követ jelentéseinek szisztematikus vizsgálata, közzététele még az elkövetkező kutatások feladatát jelentette és jelenti. így nagy öröm volt számunkra, hogy Molnár Antal (Római Magyar Történeti Inté- zet/MTA BTK TTI) a korabeli szentszéki diplomácia alapvetését is elvégző, forrásközléssel ellátott nagy tanulmányát e kötet számára ajánlotta fel. A szerző a tanulmány függelékeként a nápolyi arisztokrata családból származó Carlo Caraffa nuncius diplomáciai jelentéseit, illetve a szentszéki diplomácia e tárgykörben keletkezett forrásait, így közöttük a pápai követ Eleonóra császárné magyar királynévá koronázásáról készült jelentését is publikálta (Nr. 11.). Marti Tibor (MTA BTK TTI) az 1617 és 1624 között Bécsben rendes követként tevékenykedő Iñigo Vélez de Guevara y Tassis, Oñate grófja urához, IV. Fülöp spanyol királyhoz, valamint az Államtanács titkárához, Juan de Cirizához írt jelentéseinek soproni diétára vonatkozó részleteit tette közzé. Szorosan az 1622. évi soproni országgyűléshez kötődik Sopron szabad királyi város új címere, a rendszerváltás idején oly sok vitát kiváltott címerbővítő adomány. A vita áttekintését, a címer elemzését, a címertervben Lack- ner Kristóf szerepének hipotetikus, de meggyőzően indokolt felvetését követően Tóth Gergely (MTA BTK TTI) közzé tette a címerbővítő adománylevél latin nyelvű szövegét és annak szakszerű magyar fordítását. Kelemen István (Soproni Múzeum) pedig a Soproni Múzeum 1622. és 1625. évi diétákhoz kapcsolódó tárgyi emlékeit gyűjtötte össze és fontos korrekciókat téve, szakszerű tárgyleírásokkal publikálta. Sajnos két előadó tanulmánya végül nem került e kötetbe. Abban a reményben, hogy az elkövetkező időben e dolgozatok is elkészülhetnek, a Tisztelt Olvasó figyelmét két érintkező tárgykörű munkára híjuk fel. Az elmúlt évtizedben megújított koronázótemplomot Nemes András immáron több kiadást megért kis kötete mutatja be,6 7 míg Sopron város Bethlen Gábor-kori politikai helyzetéről a korábbi szakiroda- lom összefoglalásával és új források feltárásával, a Magyar Nemzeti Levéltár Bethlen Gábor évfordulóra kiadott katalógusában olvasható friss tanulmány. 6 Nemes András: A soproni ferences—bencés templom és kolostor. H. n. [Sopron], 20112. 7 Dominkovits Péter —H. Németh István: Bethlen Gábor 1619—1621. évi hadjárata és Sopron. In: „Bethlen Gábor és kora”. Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, 12