Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Dominkovits Péter - Katona Csaba: A Magyar Királyság egy fontos 17. századi országgyűlése. Egy meghatározó esztendő Sopron város aranykorából (Szerkesztői előszó)

A MAGYAR KIRÁLYSÁG EGY FONTOS 17. SZÁZADI ORSZÁGGYŰLÉSE

EGY MEGHATÁROZÓ ESZTENDŐ SOPRON VAROS ARANYKORÁBÓL (SZERKESZTŐI ELŐSZÓ)

A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára közép- és hosszú távú tudományos tervében, munkájában különös figyelmet kíván fordítani Sopron szabad királyi város aranykorának, a 17. század történetének kutatására. E század iránti érdeklődés eddig is hangsúlyos volt Sopron város múltjának feltárásában és ugyancsak hangsúlyos szereppel, funkcióval rendelkezett a városi identitás, a városkép, a „város-image” kialakításában, kialakulásában. De napjainkig ez a kiemelt figyelem leginkább a korszak nagyhírű humanista polgármestere, Lackner Kristóf személyének, alkotásainak volt köszönhető,1 és kevésbé szólt a korabeli Sopronról. Helyesebben Sopron város geopolitikai helyzetéről, centrális szerepéből adódó gazdasági funkciórendszeréről, gazdálkodásáról, társadalmáról, a városvezető eütjéről, annak kapcsolati hálójáról, illetve a város magyar rendiségbe ágyazott politikai szerepéről.

Az eddigi munkákban viszonylag ritkán hangsúlyozták, hogy a 17. század során Sopron is a Habsburg Monarchiába integrálódott Magyar Királyság több országgyűlésének helyszíne volt, és e diéták keretei között a város Pozsony mellett a kora újkori Magyar Királyság másik koronázóvárosa, sőt ideiglenesen több ízben még fővárosa is lett.2 Sopront már aló. században is

1 Az életút, a humanista életmű alapvető feldolgozása: Kovács József László'. Lackner Kristóf és kora (1571-1631). Szerk.: Mollay Károly. Sopron, 1972. (Soproni Szemle kiadványai 6.); Uő: Lackner Kristóf és kora. Sopron, 2004.2 Korábbi szakirodalmat is adatoló újabb kutatások: Dominkovits Péter. Egy gazdag városvezető, Lackner Kristóf polgármester javai (Végrendeletek, hagyatéki- és vagyonleltárak, osztályok 1591—1632)/Besitztümer eines reichen Staddeiters, des Bürgermeisters Christoph Lackner (Testamente, Verlassenschefts- und Nachlassinventare, Vermögensteilungen 1591—1632). Sopron, 2007, Tóth Gergely. Lackner Kristóf, mindkét jog doktorának rövid életrajza/Vitae Christophori Lackner I. U. D. Hó- minis brevis consignado. Sopron, 2008. (Sopron város történed forrásai, C. sorozat 5.)

2 E problémakör nemrég egy igényes pozsonyi szakmai lapban is elemzésre került: Pálfly, Gé%a: Miesta konania uhorskych snemov v Presporku a Soproni v 16. - 17. storoci (K ra- nonovovekym dejinám symbolickej politickej komunikácie) Woch, 1. (2013) 1. sz. 16—34., ill. újabban magyarul: Uő: A magyar országgyűlés helyszínei a 16—17. században. A szimbolikus politikai kommunikáció kora újkori történetéhez. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Szerk.: Dobszay Tamás—Forgó András—Ber- tényi Iván—Pálffy Géza—Rácz György—Szíjártó M. István. Bp., 2014. 65—87.

9