Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Dominkovits Péter - Katona Csaba: A Magyar Királyság egy fontos 17. századi országgyűlése. Egy meghatározó esztendő Sopron város aranykorából (Szerkesztői előszó)
Dominkovits Véter—Katona Csaba otthont adott egy országgyűlésnek (1553), de a 17. század négy diétája (1622, 1625, 1634/1635, 1681) közül kettő (1622, 1681) e század politikai szempontból is nagy jelentőségű országgyűléseinek sorába tartozott — amit még az akkor végbevitt királyné-koronázások is hangsúlyosabbá, illetve ünnepélyesebbé tették.3 Egy további országgyűlés jelentőségét az uralkodó koronázása adta (III. Ferdinánd, 1625).4 Ezzel kapcsolatban azt érdemes kiemelni, hogy a korszak kutatásának korábban joggal megkülönböztetett figyelmet élvező személye, Lackner Kristóf máig alig ismert politikai tevékenysége szervesen összefonódott az 1622. és 1625. évi soproni országgyűlésekkel.5 Mindezen előzmények figyelembevételével, a folyamatosság és a megújulás jegyében, a Soproni Levéltár 2012. október 9-én Egy új együttműködés kezdete: 1622. évi soproni országgyűlés címmel a 17. század első soproni diétájának komplexebb megismerése érdekében — a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával — tudományos konferenciát rendezett. A rendezvényre Sopron vármegye egykori Megyeháza Dísztermében került sor. Dr. Fodor Famás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere, majd Firtl Mátyás Sopron Megyei Jogú Város országgyűlési képviselője köszöntő szavait követően Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) elnökletével az előadók a politika-, a kommunikáció- és a várostörténet nagy témakörein keresztül közelítettek a diétához. 3 Az újabb szakirodalmakból elsősorban az 1625. évi soproni diétára fókuszál: Filler István-. Magyar nádorválasztás és európai politika. Az 1625. évi soproni országgyűlés nemzetközi diplomáciai vonatkozásai. Soproni Szemle 43. (1989) 1. sz. 59—70., Uő: „Sopronról azt írhatom Méltóságodnak...” Külföldi diplomaták az 1625. évi országgyűlésen. In: Házi Jenő Emlékkönyv. Szerk.: Dominkovits Péter—Turbuly Éva. Sopron, 1993. 255—266. A 17. századi soproni országgyűlések visszhangjára, a város geopolitikai helyzetére: G. Etényi Nóra: A 17. századi soproni országgyűlések a korabeli német sajtóban. Soproni Szemle 54. (2000) 1. sz. 32-53.; Uő: Sopron a 17. századi nagypolitikában. In: Sopron térben, időben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Konferencia Sopron szabad királyi város 725 évéről. Szerk.: Turbuly Éva. Sopron, 2002. 88—92.; valamint Kincses Katalin Mária: „így ragyogjon Sopron is régiségeivel...” Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken. In: „Kard és Koszorú”: Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. Szerk.: Hausner Gábor—Kincses Katalin Mária-Veszprémy László. Bp., 2001 (A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 4.) 77-90., ill. egészen frissen mind a Szent Korona 17. századi jelenléteiről, mind a három koronázódiétáról Pálffy Gé%a: A Szent Korona Sopronban. Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei. Sopron, 2014. 4 Ezt III. Ferdinánd legújabb biográfiája is hangsúlyozza: Hengerer, Mark: Kaiser Ferdinand III. (1608-1657). Eine Biographie. Wien—Köln—Weimar, 2012. (Veröffentlichungen der Komission für Neuere Geschichte Österreichs; 107.) 57-64. 5 Eredeti szándékaink szerint Lackner személye is vizsgálatra került volna a jelen kötet alapjául szolgáló egykori konferencián, nevezetesen Kees Teszelszky történész (Hollandia) a két tudós politikus, Lackner Kristóf és Révay Péter kapcsolatáról tartott volna előadást, erre azonban végül az előadón kívül álló okokból sajnos nem került sor. 10
