Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

IV VIGYÁZÓ SZEMMEL - nincs elveszett poszt

ságban fogant és Budapesten kodifikált „stószi mérték" több­ségi igényű és érvényű. Kisebbség: a szó degradáló, a fogalom szűkítő. „Fél évszázad kisebbségben": az alcím eleve kicsinyítőn hat, és többségi olvasót riaszt. Pedig célja ellentétes: többséget akar vonzani és címénél nagyobbat eredményezni: egy fél évszázad közösségi problémáinak tisztázását, egy szintre hozását. Kisebbségi megnyilatkozásnak csak akkor van önmagán túlmutató értelme, ha az a többségnek is mond és ad valamit. A kisebbségi szemszög önmagában: békaperspektíva. Kény­szerhelyzet torzult vizualitása. Ellentéte a madárperspektí­va: a nagy és egyre növő láthatár, a szárnyalás, a helyzet­változtatás, az új és új képsorozat lehetősége, a változatosság gazdagító haszna. Szvatkó Pál egyszer Stósz ellen kijátszot­ta Prágát, és a madárhorizont jogán békaszemszögbe ma­rasztalt el. És végeredményben ki mit látott és hogyan reagált? A próbatét neve és tétje akkoriban Hitler volt. Az egyik — a prágai madárperspektíva monopolistája — fenntartás nélkül igenelte Hitlert, és fasizmusba próbálta keríteni a szlovákiai magyarságot; a másik — a stószi látszólagos békakényszer — az ellenkező műveleten buz­gólkodott. Amikor Szvatkó tévedését belátta, és a pesti Magyarország főszerkesztőjeként kalandormúltját egy hu­szárvágással mulasztani és jóvátenni próbálta, már késő volt: a Hitler-igenlő végül is egy náci koncentrációs tábor foglya lett. Szvatkó békaperspektívába marasztalt el, Balogh Edgár vijjogó sólyomnak tett meg, és méltóságosan köröző sas­ként emelt a madárhorizontba. Kinek volt igaza? Mindket­tőnek. A kisebbségi lét leszorít a mindennaphoz, az élet nyers valóságához, a röghöz, melyről el is űzhet; elrekeszt, megrekeszt, elzár, víz alá nyom. De még a béka is kétlaki állat. Az ember sokrétűbb, százrétűbb, űrbe jár, holdra száll. Önmagánál számláihatatlanul több lehet. Fizikai tör­peségében — óriás, csak komputerekkel mérhető titán. A kisebbség — leszorított helyzeténél fogva — érzéke­nyebb, fogékonyabb, befogadóbb az önelégedett többségnél. És ez, mint a szabadító szabadítás lehetősége és kényszere, felfelé hajtja és ragadja: másnézésre, többlátásra kénysze­ríti, és próbálkozó erőfeszítésbe keríti és noszogatja, vál­lalásba, küldetésbe. Szvatkó elmarasztalása és Balogh Edgár emeltyűje az adottság és lehetőség egy-kettősségét példázták: nem cso­da, ha a kisebbségi realitásból azonmód át tudtam váltani 327

Next

/
Oldalképek
Tartalom