Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

IV VIGYÁZÓ SZEMMEL - kazinczy elkötelezettségében

emberi közösség alanya és tárgya. Abban a pillanatban és amilyen mértékben Herder eltemette a magyarságot, olyan mértékben nőtt Kazinczy éltető mentőszolgálata — optimizmussá: „Kacagom én, amit Herder... a magyar nyelvnek és népnek elenyészése felől jövendöl. Herder hamis próféta. A magyar nyelv és nép elenyészni nem fog soha." így, ezzel a hittel, ezzel a nyelvtudattal az elparentált magyar nyelv lett Európa egyik legérdekesebb, legsajátosabb nyelvzengése és irodalmi plusza. Zene és gondolat egyazonos hordozója. Ezt a nyelvet, ezt az irodalmat elejteni, elveszejteni most már nem szabad: éltetni kell, folyamatosságát biztosítani, pallérozni, megőrizni, megbecsülni és megtartani. Barbár, vandál rohamok ideig-óráig gyengíthetik, fékezhetik egy nyelv útját és életét, de el nem veszejthetik, mert a fogantató tényezők többek és hatalmasabbak. A kultúra tudatán, az emberség vállalásán — semmiféle fasizmusok nem győzhetnek. Ez a hit: erkölcsi realitásunk és — történelmi zálogunk! Ha a magyar nyelv a vox humana hangja, akkor emberség marad az embertelenségben. A több, a nagyobb! A maradandó! És akkor Kazinczynak az emberi haladás győzelmébe vetett hite viharfelhőket oszlat: „A magyar nyelv és nép elenyészni nem fog soha, míg filozófiai lélek fogja kormányozni Európa dolgait... A nem vandalus hódító csak azért is meghagyja ezt és azt, hogy egy tulajdon karakterű s originális, sehol másutt nem található szép nyelv ki ne vesszen." Kazinczy a magyar nyelv és nép sorsát az európai kultúrába, a humánumba vetett hitbe ágyazta. Amikor mi a régi hazából kihullva új körülmények közé kerültünk, úgy kapaszkodtunk ebbe az európai tudatba, mint az üdvösségünkbe. Joggal, okkal és igazoltan. Amikor a csehek — ez éven — kiadták válogatott írásaimat, a cím, a lényeg — felfigyeltetőn — szerintük sem lehetett más, mint: Hazánk, Európa — Naše vlast Evropa. Európát vetettünk, Európát arattunk. De ez eszmélés indításában, e tudat bábázásában Kazinczynak is része volt, Kazinczynak, a magyar nyelv reformátorának, legaktívabb sáfárának, európaizálójának. Kazinczy a magyar nyelvvel Európát akart tudatosítani és erősíteni: a szellem erkölcsét, a gondolat igazát tekintetnélküliségek és kizárólagosságok ellen — kifelé és befelé. Ezért buzdított idegen kultúrák megismerésére: „mert magyarúl is csak az írhat szépen, akinek írásán az idegenek szépségei átsugárlanak". Ezt a nyelvet és népet Európától elvonatkoztatni, kipa-