Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

III RIASZTÓ SZEMMEL - a magyar nyelv szlovenszkói sorsa

rendezi új határozatával." Eredmény? Ami már törvény volt, azt a huszadik évben, íme, jubileumi ajándékként prezentálják. Gyújtsunk örömtüzeket? A magyarság egésze csalódottan könyveli el a magyar február 18-át, és nem csoda, ha az ajándék lónak — akár illik, akár nem — megnézi a fogát. A magyar „február 18." a kormányhű aktivizmus eredménye, és ezen a síkon kétségtelen pluszt jelent. De ez a plusz nem áll arányban a magyarság jogos kívánalmaival és halaszthatatlan követelésével. A Magyar Űjság főcímében pontosan rögzíti a helyzetet. „A kormány teljesítette a magyar aktivisták követeléseit." A hangsúly — félreérthetetlenül — az aktivistákon van. Maga a bejelentés így kezdődik: „A magyar aktivizmus eddigi úttörő és jobb jövőt előkészítő fáradhatatlan munkásságának újabb jelentős állomásához érkezett." Ugyanakkor Dzurányi László vezércikkének első sora: „A kisebbségi magyar aktivizmus képviselői ..." Az igazolás és igazoltatás vágya tehát kétségtelen. De ez az igazolás nem lehet a kisebbségi magyar népegész nyugtája. Az aktivizmus — mely a magyarság és a kormányzat egymást kielégítő mai viszonyának pontos tükrözése — csak illúziósugár lehet úgy a magyarság, mint a kormányzat felé, mely épp azért lényeges változást nem eredményezhet. Opportunizmus nem hozhat változást sem a kisebbségi magyarság életében, sem a demokrácia egészében. A Csömörök és Štundák agrárdemokráciája — mely Achim Andrást mond és Beránt ért alatta — nem lehet a ma szükséges és egymást kiegészítő magyar és demokrata intranzigencia. Az elsikkadt polgári az elsikkadt demokrácia tükrözése, ahol a magyar postabélyegző csak a szépségflastrom szerepét játszhatja. Ennek az aktivizmusnak az eredményei épp azért csak látszateredmények és félmegoldások lehetnek. És ez ma kevés. A háttérben a fasizmus totalitása vigyorog: a felemás demokrácia félmegoldásai nem korrigálhatnak gyógyítón tévedéseket. A beteg állapotot csak alapjától lehet megváltoztatni, de ez a Beranok és Sidorok végét jelentené, a Csömörök és Štundák tehát másról beszélnek. Ez a magyarság és demokrácia felé egyformán kompromittált agráraktivizmus nem lehet sem közvetítő, sem garancia. A kisebbségvédelemnek és demokráciaigenlésnek mai veszélyperceiben magyar bizalommal rendelkező közvetítőkre és demokratikus garanciára van szüksége. Csak ez az igazi aktivizmus oldhatja meg a magyar február 18. kérdéseit. A cunctatorok ideje lejárt. A múltkor kóstolón leírtunk egy szót: nyelvstraté- 243 16*.