Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

II SZIGORÚ SZEMMEL (1924-1934) - magyar proletárdiktatúra

tanak azok, akik csak védtelenek, csak fegyvertelenek ellen tudták az ólmos bunkót kihúzni, azok ellen, akik egyedül a munkásbecsülettel, az igazi, a makulátlan magyar katonákkal, a Stromfeldekkel együtt tágították Hungaria összeabrincsolt, fojtogató határait! De ez „rémuralom" volt, és „Hungária" pallossal a kezében mond nekik 1934-ben köszönetet! A magyar proletárdiktatúra a legtöbb embernél a rémuralom képzetét asszociálja. Terroristák, Cserny Jóskák, úszó hullák, levágott mellű apácák! Ez a rémmese 1919 óta állandó permanenciában van. Most szobor erősíti, az emberek szemébe fut a véres mementó: egyszer volt Magyarországon proletárdiktatúra! A folytatást könyvek, újságok, gyűlések, versek és prédikációk szuggerálják: de nem lesz soha többé! Aki csak a rémmesét tudja és hallja, az rábólintja: soha többé! És a magyar proletárdiktatúra el van intézve. Rémuralom... Ausztriában most februárban az első jelentések sok ezer halottról beszéltek. A számot ma sem tudjuk pontosan. De a munkáshalottak száma még kormánybecslések szerint is megközelíti a négyszázat. Ezzel szemben az ellenforradalom embervesztesége: 48. A munkáshalottak között asszonyok, gyerekek és aggastyánok vannak. Az ellenforradalom halottai: katonák, a harc, a fegyver, a halál professzionistái. Az újságok mégis a munkásság háromnapos bécsi „rémuralmáról" beszélnek. Magyarországon „a forradalom bukása után az ellenforradalom a forradalmi terror 234 áldozatáról számol be. Ezzel szemben néhány hónap alatt a forradalmat barbarizmussal és gyilkossággal vádoló ellenforradalom több mint 5000 embert gyilkolt le". (Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében, 398. 1.) Ki beszél azonban az ellenforradalom rémuralmáról? Csak a proletárdiktatúra rémuralma létezik! Kétszázharmincnégy áldozat túlkiabálja az 5000 más mentalitású halott valóságát! Nem volt még polgárháború, forradalom, melynek olyan kevés áldozata lett volna, mint a magyar proletárdiktatúrának. Ha tekintetbe vesszük, hogy minden forradalomnak vannak felelőtlen elemei, ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar proletárdiktatúra megtorolt minden tudomására jutott kilengést (lásd a Návay- és Hollán-gyilkosok kivégzését], ha tekintetbe vesszük, hogy az országban nyílt fegyveres felkeléseket kellett fegyveresen leverni, és végül, ha tekintetbe vesszük, hogy november 4-től március 21-ig a különböző anarchikus zavargások áldozatainak száma 125, akkor a nyílt diktatúra 234 áldozata minden mást bizonyít, csak 11 Vigyázó szemmel