Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

II SZIGORÚ SZEMMEL (1924-1934) - kálvinista anakronizmus

kálvinista anakronizmus Egy kis negyvenoldalas könyv nyugtalanít napok óta. Címe: A magyar kálvinizmus útja. írója: Simándy Pál pesti emigráns kálvinista pap, a szlovenszkói magyar szellemiség egyik európai látkörű vezérmunkása. Időpont: a pozsonyi református zsinat. Minden pontosan összevág, de a véletlen találkozás egymást erősítés helyett egymásnak feszülve, teljessé teszi a furcsa és nyugtalanító anakronizmust, melynek egyik lokális jelentkezése a magyar kálvinizmus. Szlovenszkói református egyház. Nem ismerem. Nem az én közösségem. De három tettére jól emlékszem. Reakciós támadást az irodalom őszintesége, nyíltsága, emberiessége ellen. A „liberális" kálvinista egyház méltóságában megsértve, bíróság elé hurcolta a szlovenszkói írót, nem elég: denunciálta, és mert liberális népi vallás: dzsentrigesztussal fricskázta! Tamás Mihály, aki nyílt bátorsággal a református papban is meg merte látni az emberi nyomorúságot, bíróság elé került, Győry Dezsőt, az itteni magyarság egyetlen igaz váteszét, mert egy végtelen szomorú szolidaritásban magához merte ölelni a valóságbeteg Tompa Mihályt — a hivatalos közgyűlés denunciálta, hogy azt a kis betevő falatot is elveszítse, amit mint a magyar ellenzéki pártok sajtókulija élvez. A támadás nem sikerült, de fricskázni még mindig lehet. Őméltósága Lukács volt főispán úr megvető gesztussal utasítja vissza egy kultúrelőadás védnökségét, mert az előadáson a Tompa-nyaló Győry és az Ady-mételyt terjesztő, igazi liberális kálvinista püspök, az erdélyi Makkai szerepelnek. Ennyi az, amit tudok. Kevés, de éppen elég. És most a pozsonyi zsinat. Ott van a Tamáshecc értelmi szerzője: Korláth Endre szenátor, és ott van ama bizonyos volt főispán úr. Aztán ott van az egész zsinati közszellem ebben az egy mondatban: „Bertók püspök ezzel szemben rámutatott arra, hogy a liberalizmus a kálvinista egyház belső fegyelmét aláássa." A huszadik században élünk, tehát vissza a középkorhoz: ha esetleg akadna lelkész, aki önállóan merne gondolkozni, az zárassék ki a gyülekezetből, tiltassék el az istentisztelet látogatásától, sőt a református temetőben való eltemetés isteni kegyét se élvezhesse. Az átkos liberalizmus ördögét: a Matoldsya140 kat, a fáklyázó embereket ki kell zárni, a konkolytól min-