Vozári Dezső: Varázslat nélkül

Vihar előtt (1936-1944)

KOLUMBUSZ SZOBRA GENOVÁBAN Föld, föld — mondottad s nézted a vitorlát, mely duzzadt, mint a viselős anyák hasa, szülvén a népnek új tanyát, új életet, mit nem határol korlát. Föld, föld s a földön zengnek tánczenék azóta is, a dobverő pereg, ám, ki szegény, hiába kesereg, bánata mélyebb, mint tengerfenék. Látom a márványt és látom a bronzot, érzem a vágyat, mely távolba vonzott, és lenn, a parton zúg a szennyes víz, a hajósok dalolnak, érzik vesztük, az új világot még fel nem fedeztük, mutasd az utat, amely arra visz. TEMETÉS A láb megállt és most már állni fog, a kéz, mely tegnap a magasba nyúlt, az ég felé, ernyedten visszahúllt, ez a halál. A halál nem titok, 90