Vozári Dezső: Varázslat nélkül

Ígér az éj

ÍGÉR AZ ÉJ A föld felett. De lenne rét az ég alatt, és pitypalatty míg szállt a szó és kézbe kéz, s a vágy szaladt, csak itt maradj, szaladtam én, végigsimít de talpamat és fényeket felmarta kő ígér az éj és itt maradt nekem s neked, a vágy, mely hajt csillagait csak tefeléd; viszi a menny, felét neked, azt mondom: „jöjj", nekem felét azt mondod: „menj", ha osztanám, Nem vártam így ne fájjon oly még soha tán, reménytelen, miként e hűs komor, komoly nagy éjszakán, e fájdalom, s míg várok, e hű barát, száll a pillanat hogy túléljük a föld felett, az éjszakát. az ég alatt. 61