Vozári Dezső: Varázslat nélkül

Tovább (1945-1971)

CSALHATATLAN ÉLET Húzzatok hát el, évek, akár a karaván szomjúhozó tevéi, csendben, egymás után. Pökhendi éjszakákon, plebejus reggelen, letűnt szép s csúf napoknak íze itt van velem. Szent Györgyként sárkányt ölni sose volt kenyerem, de könyörülni kellett a tiprott emberen. Becézzétek, ti szellők, tavasz nővérei, az útról visszatérőt, ha késő dér veri. A csalhatatlan élet újfent csatákat vállal, nagy hetykén szembeszállna öregséggel, halállal. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom