Szalatnay Rezső: Van menekvés (Bratislava. Slovenská Grafia, 1932)

Egy nemzedék arca és harca - Sarlósok és emigránsok

Sarlósok és emigránsok 1. Balogh Eclgár, a pozsonyi Sarló vezetője cikket írt A Nap vasárnapi számába a magyar emigráció és az új arcú magyarok viszonyáról. Mindenki számára, aki aktív részt vesz az új nemzedék harcában, vagy a mozgalom kiszélesedett érdekszférájához tartozik s vállalóan segíti azok harcát, akik a jobb jövő távlatait színesítik a magyarság bágyadt vízióiba: várva-várt állásfoglalás lett volna ez a cikk. Miért nem lett azzá? 2. A Sarló mozgalma felnőtte magát, túlnőtte diákkereteit s ma relációi vannak nemcsak a magyarság ,de más nemzetek fiatalságának fejlődési kereteiben is. Aki ma bárhol él, de magával-valóan és kollektivitástudatból elgondolásokkal és törődésekkel izmosodó gyökerek kötik a magyarsághoz, mint társadalmi kifejezéshez, lehetetlen, hogy ne keressen érintkezési pontokat ezzel a mozgalommal, mely már kovászosító és felállító erővé hullámzott széjjel. Igazarcú barát és számító ellenfél egyszerre közelednek a sarlósok felé. Végig kell nézni ezt a sort: az első napoktól kezdve. Ha valakinek volt apai köze ehhez az önmagából keletkezett mozgalomhoz, úgy az azé a magyar nemzedéké volt, amelyik a világháború előtt és Trianon előtt a régi Magyarországon valóban szimbólumként képviselte, vetette irodalomban és tudományban s kevésséggel a politikában, aztán akarta és akarta kollektív valósággá is vetni : a „Nyugat"-ot és a „Huszadik Százaď'ot. A magyar állam biológiai sorsa hozta magával a katasztrófát 4 49