Szalatnay Rezső: Van menekvés (Bratislava. Slovenská Grafia, 1932)

Mi lesz Szlovenszkóból? - Van menekvés!

jött az Ötletpolitika és a gravamen kulisszaélete. De itt van a Makkai Sándor cikke az 1931 január 15-iki Nyugatban: mérjük le belőle, ami közös és azonos Szlovenszkóval. Makkai Sándor cikke majdnem történelmi fordulópont. Mégpedig azért, mert itt most a régi nemzedék hivatalos vallomása mondja szószerint: „Hamis az a politika, mely a halálnak, vagy a csodának tétlen várására szoktatja a nemzetet. A kisebbségi kérdésben főleg magukra a kisebbségekre nézve, az egyoldalú sebmutogatás és halálimitáció meghaladott álláspont. Az Élet tény-ütegei által összelőtt rossz hadállás, amelyet sietve ki kell üríteni... Nagyon jól tudjuk, mennyire kezdők vagyunk az élethez, a kisebbségi élethez. De egyet világosan látunk: az a feladatunk, hogy megalkossuk az erdélyi magyarság szervezett önfentartását, melynek keretében másfélmillió magyar biztosítani tudja másfélmillió magyar anyagi és lelki egzisztenciáját. Tudjuk, hogy ehhez még nagy leckét kell tanulnunk. Az intelligenciánknak, hogy egészen a népért és a néppel éljen, az írónak és a művésznek, hogy necsak a népről, hanem a népnek alkosson, egész társadalmunknak, hogy a szórakozási jellegű jótékonykodó akciók helyett, komoly és rendszeres önf en tartási eljárással tartsa meg intézményeinket és kultúránkat." Makkai cikkét minden valószínűség szerint a szlovenszkói magyar pártok lapjai nem fogják üdvözölni, hisz ezek a sorok, melyeket itt egy polgári gondolkodású és egyházi állású írótól idéztem, marasztaló Ítéletet jelentenek a passzív politikai álláspont fölött, óh, azonban fiatalok felé fordulva idézni lehet belőle. Én már megtanultam, hogy amikor az ember már mindennel meghasonlott, még mindig marad valami, 167