Szalatnay Rezső: Van menekvés (Bratislava. Slovenská Grafia, 1932)

Mi lesz Szlovenszkóból? - Mi lesz Szlovenszkóból?

szek és intellektüelek közös munkaterve és az életfeltételeiben egyenlőséget és ösztönös megértést kereső szláv s magyar népdarabok találkozása. A szlovenszkói svájci koncepció ma még csupán nyugtalan sikoltás, de jelek vannak az égen, amelyek szerint az a koncepció elindul a maga megvalósulási útja felé. Ez az út azonban nem indulhat el az ehrenburgi szentimentalizmus anakronisztikus lírai ösvényén, nem táplálkozhatok sejtelmekből, víziókból, hanem csakis a szociológiai meglátásból nőhet ki. Azért elsőrangú fontossággal bír az a terv, amely ma például a magyar szocialista új nemzedékből indult ki s melynek én döntő fontosságú szerepet tulajdonítok. Arról van szó, hogy szociográfiai alapon megcsinálják a szlovenszkói magyarság monográfiáját. Ezen a vonalon kell elindulnia az összszlovenszkói territoriális gondolatnak: megcsinálni egész Szlovenszkó szociográfiáját! Hisz a tudományos és kritikai alapon végrehajtott munkaeredményen nyugszik az elindulás minden komoly eredménye. A szlovenszkói emberrel, aki tisztában van azzal, hogy a múltban is a jobbágy sors szenvedése kötötte egymáshoz a magyar jobbágyot a szlovák jobbágygyal, aki tudja és érzi, hogy itt nem irodalomtörténeti ügyről van szó s nein az a fontos, hogy Szlovenszkónak Túrócszentmárton vagy Pozsony lesz a fővárosa, hanem az élet előfeltételeiről van szó: a szociális élet emberi egyenjogúságáról és az esztétikai, etikai normák tökéletesen szabad kiéléséről minden ember számára. Aki ilyenképen gondolkozik az igazi Szlovenszkó megteremtéséről, aki ennek a gondolatnak a szolgálatában áll és harcol érte : annak valójában nem lehet kétséges Szlovenszkó jövője. 153