Szalatnay Rezső: Van menekvés (Bratislava. Slovenská Grafia, 1932)
Irodalmi notesz - Szlovenszkói irodalmi notesz
önmagából való energiája a kijutásra alig van. Egy új generáció feszítő akaratával és látásával áll előtte. Ez az egyedüli pont, amelyre új szellemiséget építeni lehet. A többi a pénz dolga. De annyi bizonyos, hogy a szlovenszkói magyarság csak akkor fog tudni kultúrális alkotást szervezni, kultúréletbe, újba és maiba lendülni, ha azt a társadalmi álláspontot foglalják el vezetői és szervezői, amely a kispolgári rothadás idillikus ájulásából egy szociális, osztálytalan világkép felé mutat. Ez a mi Kisebbségi Géniuszunk. Minden írónak, aki valóban művész és tanítómester: tudatában kell lennie, hogy történelmi felelősségű átjárón áll. Az út itt válik kétfelé. Az egyik a felőrlődéshez és halálhoz vezet. A másik azonban a valóságokat adja és a tömegek érverését vezeti. Nem lehet ezek elől a kérdések elől elzárkóznia annak, aki őszintén tudatosítja magában viszonyát a földhöz és embertársaihoz. Az irodalom itt nem lehet zárt testületek játéka. Mert vagy ebből a társadalomból robban ki és ennek a társadalomnak szól az ember hangján, akinek az évek és napok a szíve gyökeréig fájnak, vagy nem így szól s akkor semi közünk hozzá. Vagy százszázalékos kritikát és analízist ad, vagy elmenekül a virágénekek harmatjába. El kell mondani ezt a Győryék zászlólengetése előtt őszintén és komolyan. Két differenciálódási tengetye van Szlovenszkónak az irodalomban és a szellemi életben. Az egyik az Űj Szó, a másik a sarlósok Vetése. A két tengely körül írók és intellektuellek állnak, akik Szlovenszkó jövőjét nézik. Ha, a Győry Dezsőék elgondolása a pártlapon felül álló, országos jelentőségű irodalmi akcióra gondol: szembetalálja magát a két tengellyel. S akkor nyilatkoznia kell: velük vagy ellenük? 114