Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

játszott, hiányzik a dzsessz fűtöttsége, az érzékiség és a fél­homály. Népmulatság otthon egy pajtában, hűvös ősszel ku­koricafosztás után... — Talán ez a hétköznapi Prága — vélte Ilona —, az igazi. Jól érzem itt magam ... Közvetlen hely, mintha már jártam volna itt. — Jól van — lovagiaskodott —, éppen azt akarom, hogy jól érezd imagad ... A pincértől debrői hárslevelűt kért, de az badacsonyi szürkebarátot hozott helyette. A karcsú nyakú, hosszú üveg címkéjén szürkén nyúlt el a Balaton rajza. Nem baj, intett, ez is jó ... A pincér telitöltötte poharaikat, felírta a szám­lát, és meghajolt, a lány éppen csak ivott a borból, de Mor­vái az egészet felhajtotta, bemelegítőül, hogy agyában meginduljon az ismert zsongás, és elmúljanak előbbi gondo­latai, az első néhány poiharat mindig egyszerre kell fel­hajtani, hogy érezhetően Ihatni kezdjen ... Öntött még egy pohárral, és nézte Török Ilonát. A bor még nem hatott, és a gondolatai nem távoztak: Mi az ellentét kettőnk között? Te nyugodt és elégedett vagy, én pedig elégedetlen és nyugtalan. Pedig valamikor olyan voltam, mint te. S ha most nem olyan vagyok, ha eltávoztam tőled, utam felfelé vezetett, vagy lefelé? (Eredetien és szellemesen igyekezett beszélni, de banali­tásokat mondott, látta, hogy nem kell erőltetnie magát, rá van utalva a lány, nem válhat el tőle ezen az éjszakán, hová menne az idegen világban egyedül? S nem is akar elmenni, mert vele — Morvaival — akar maradni, közeli Ismeretséget akar (kötni vele, és ösztönösen, a nők tájé­kozódó érzékével talán már azzal is számol, hogy ismeret­ségük tartós lesz, és ő — Ilona — akkor sem veszíti majd el, ha felvirrad, és további napok virradnak fel egymás után. Felvillant annak a lehetősége is, hogy téved, a lány is egyéniség, külön világ, mely talán másképp viszonyul a helyzethez, mint elképzeli, neki is megvan a saját hozzá­állása az előttük álló éjszakához, de ez a feltételezés nem látszott fontosnak, elhanyagolhatta, mert Török Ilona úgy viselkedett, ahogy ő látta — közeledően és hajlékonyan, és 98.

Next

/
Oldalképek
Tartalom