Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág
Szabadesés
Móricz is újságcikkek-kel kezdte, ő is azzal kezdi. S hogy azok ittak-e? Bizonyára ittaík. A lélek nagy problémáinak leküzdése és a belső feszültségek feloldása megköveteli az italt. Ne'héz íróembert ivás nélkül elképzelni. Morvái vodkát iszik, azt szereti. S a konyakot is szereti. Általában többféle italt (kedveli. ír és iszik. A szomszéd asztalihoz két lány érkezik. Egyik szép arcú, a másik szabálytalan vonású, alakjuk jó, vonzza a tekintetet. Dolgozó lányok, magyarul beszélnek, talán délutáni műszakjuk van, s — délelőtt lévén — benéztek a Grandba. Megisznak egy kávét, egy konyakot, gyakori vendégei a kávéháznak, szórakozni vágyó, magányos lányok. Morvái rájuk in.éz, hosszan és mereven, mint vádbeszédje előtt az ügyész a vádlottra, de a lányok ketten vannalk, ő pedig egyedül, másrészt Morvái darabos arcú és széles homlokú fiatalember, aki első pillantásra semmiképp sem köti le a nők érdeklődését; a lányok közömbösen isszák kávéjukat, és elnéznek mellette. Morvái szorgalmasan ír, néha felnéz, a két lányt figyeíli, kortyint a vodkából, és tovább ír. Komoly íróember. -Majd egy tucat cikke és karcolata jelent már meg a lapokban. Pénzt keresett «velük. Az első cikkéért négyszáz koronát kapott, a szövetkezetben ennyi az apja egyhavi előlege. A tiszteletdíjakat mint a gondviselés váratlan és bőkezű ajándékát a La Palomában költötte el. Morvái közérzete kitűnő. Lakása, ellátása biztosítva van az internátusban, mindkettőre telik a tanulmányi segélyből, még zsebpénze is marad. A tiszteletdíj kellemes mellékkereset. Jó dolog írónak lenni. Romantikus. A szerkesztőségekben megismerik az embert, s ez kellemes. Néhány sikerült írás után már egyéniségnek számít. Befejezte az írást, eltette töltőtollát, és összehajtogatta a teleírt papírlapokat. Kinézett az ablakon, majd aprólékosan megszemlélte a két lányt, amikor a Nagyasszony jött be a kávéházba. Maga elé nézve, merev tartással jött az asztalok között, méltóságosan és roskatagon. S ez a roskatagság nem a járásmódját jellemezte, hanem egész lényének kísérőjelensége volt; olyan érzést keltett a Nagyasszony az emberben, mint egy század eleji autó, mely gőgösen és erőlködve 40