Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

Azon az oldalon ült le az ablak mellé, amelyiken az anyja állt. Hárman szálltak még fel vele, .munkások, akik a városban dolgoztak és műszakra mentek. A sofőr jegyet adott neki, aztán kapcsolt, a sebességváltó fogaskerekei tompán megreccsentek, és az autóbusz meglódult. Anyja halvány árnya a sötétben felemelte a kezét, és integetett. Ö visszaintett, és anyja eltűnő kis alakját a jóság nagykendős szobrának látta. Egyszerre szomorú lett, nincs módjában segíteni őket, mert nem keres, inkább még ő szorul a segítségükre, élelmet és pénzt kap tőlük, ruhát vásárolnak a felnőtt fiuknak, és csak azť kívánják tőle, hogy vigyázzon magára. Az embere(k bóbiskoltak körülötte, elnyomta őket a fáradtság, és folytatják korán megszakított álmukat. Odakünn egészen sötét az ég, a falu fénytelen, belevész a sötétbe, csak az autóbusz fénysugarai teszik valóságossá egy-egy részletét. Mintha elővarázsolnák a sötétből. A sofőr kikapcsolta a belső fényeket, hogy a műszakra igyekvő munkások jobban alhassanak, s azok nagykabátjukfoa burkolózva, mellre horgasztott fejjel gubbasztanak; kihasználják a pihenésnek azt az órányi Idejét, amíg a városba érnek. Az autóbuszban is hideg van. Az ablaküvegek csörömpölnek, és mellettük a finom réseken csípős huzatok szöknek be, ingerkedve támadják az arcot, és bebújnak a gallér mögé. Rideg és álmosan szüirke ez az utazás. Egy pillanatra Öregmama is eszébe jutott. A nagyanyja betegen fekszik a hátsó szobában, nagy néha kel fel, és görbeibotjára támaszkodva, székekbe és asztalba fogózva az ablakig csoszog, ott leül, és néz ki az ablakon. Addig néz ki az ablakon, amíg ülni bír, akkor kiált a lányáért, hogy jöjjön be és vezesse vissza az ágyba, mert visszamenni már nem bír. Morvái egyszer volt csak benn nála,, amíg otthon volt. Öregmama felpúpozott dunna alatt feküdt, alig látta meg a fejét, kicsi, sovány feje volt. Arcon csókolta, mintha ihűvös fehér vásznat csókolt volna meg. Öregmama szőtte vásznat, melynek látni szerkezeti érdességét, az egymásba fűződő pamut- és kenderszálak apró négyzeteit, és .mégis sima és hűvös. Öregmama a felpúpozott dunna alatt sem tud már felmelegedni, nagyon beteg .. . Amikor megcsókolta, azt mondta, hogy talán 31