Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

a napok, hónapok és évek peregnek, folynak, rohannak... Morvái az órával szembenéző árkádok alatt egy söröző rokonszenves ajtaját fedezi fel. Hosszú helyiség, az asztalokon tiszta fehér terítő, fonott kosárban kifli meg apró fehér tányérkák a söröspoharak alá, vonásokkal jelzi a szélükön a fogyasztott sörök számát a pincér. Az asztalok mellett prágai polgárok, híres sörivók, akiknek a pincér rendelás nélkül hozza a söröket, és pon­tosan tudja, mennyit kell hoznia ... Egon Erwin Kisch bizo­nyára annyi sört ivott itt, amennyit csak elbírt, és gyerek­korában üvegkorsóval járt le a csapolt sörért a vasárnapi ebédhez, és később talán riportokat is írt valamelyik asztal mellett... Morvái megivott egy nagyszerű .csapolt .tizenket­test, továbbment, az Óvárosi tér közepén Húsz János szobra, a cseh történelem legdicsőbb korának vezéralakja, János mester nehéz bronz testét husziták és a fehérhegyi csata utáni emigránsok alakjai övezik, mögötte hatalmas kéttor­nyú katedrális, .a Týn-templom, mely a történelem folya­mán a cseh vallásos élet szimbólumává és a cseh építészet remekévé öregedett. Évszázadok és embertömegek munká­jának időálló remeke. A méternyi vastag falak és a két torony égbe törő sziluettje megsemmisítő súllyal nehezedik az ember lelkére, s az oszlopsorokkal három hajóra osztott belső rész boltozata mintha az ég földi mása lenne; miért volt valamikor szükségük az embereknek ezekre a félel­metesen méltóságos épületekre, amikor nem vették semmi gyakorlati hasznukat? Lakójuk nem fizetett lakbért, és nem alázatos albérlő volt, hanem korlátlan hatalmú úr, akitől félni kellett. Nem a gyakorlati értékek kora volt ez, az em­bernek több ráérő ideje és kevesebb vágya volt, ma ennyi erővel és felkészültséggel duzzasztógátakat építenek, ezek a kor modern katedrálisai és büszkeségei. A mi vízi erő­műveink megmaradnak majd évszázadokon át, hogy hírt adjanak eljövendő koroknak emberi értékeinkről, tudásunk­ról és önmagunkba vetett hitünkről? Ilyen gondolatokkal és a katedrális súlyától laposra nyo­mott, apró lélekkel hagyta ott a templomot, és rövidesen egy talányos üzletet talált: öreg ház sarkában üveges vas­108.

Next

/
Oldalképek
Tartalom