Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Maléter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban

azzal, hogy követjük. A rosszból pedig vonjuk le szintén az elrettentő és óva intő tanulságot. Iparkodjunk mi is korunknak ezen égető sebére a gyógyírt megtalálni. Al­kalmunk van bőven a tanulmányozásra, és köztársaságunknak értelmes és jó érzésű népessége igazán alkalmas médium arra, hogy a Duna-medence né­peinek organizálásával irányt adó tényező lehessen. Meg kell szűnniök - hogy mást ne említsek - azoknak az együgyű és min­den jogalap nélküli kártékony heccelődéseknek, amelyekkel közéletünk bé­kéjét „felelőtlen elemek" minduntalan zavarják, amidőn pl. a magyar cégtáb­lák és a közönség tájékoztatására szolgáló felírások ellen hadat viselnek, ma­gyarul beszélő szlovákok elleni bizalmas feljelentések tételére uszítanak és egyéb fontoskodásaikkal a közéletet megmérgezik, és ezzel államunk belső békéjét és rendjét zavarják. „A történelem arra tanít - mondja Masaryk -, hogy a sovinizmus minden államot tönkretett, lett légyen az nemzeti, osztály-, politikai vagy vallási so­• • »90 vinizmus. Nem azon kell tehát folyton kárörvendve nyargalászni és azt utánozni, amit mások máskor és talán más körülmények között rosszul csináltak, ha­nem iparkodni kell - okulva a múlton és mások kárán - egy okosabb kon­cepcióval példát adóan ember- és nemzettársaink előtt haladva, az emberi­ség egy jobb jövendőjének felépítésén hatékonyabban közreműködni. Szem elől nem tévesztve azokat a kölcsönhatásokat és reakciókat, amelyeket az egyetemes nemzettestek életének megnyilvánulásai a vele élő másik nemzet­testnél szükségképpen kiváltanak. „A demokrácia diszkusszió - mondja Masaryk. - A demokrácia a nemze­tiségi princípium újkori felfogását fogadja el, amely szerint egy nép sem hasz­nálhatja fel a másikat eszközül a saját céljaira." 9 1 Divatos jelenleg a demokrácia ellen nagyhangú és lekicsinylő kirohanáso­kat intézni, és az „államhatalmi totalitás" hangzatos jelszava alatt - amit va­laha állami omnipotenciának neveztek - valóságos irtó hadjáratot indítani a lelkiismereti szabadság és az emberi szellemi felszabadulás oly megszentelt vívmányai ellen, amelyet évszázados küzdelmek után az emberi haladásnak új korszakait jelentették. Ám az emberi szellemet tartósan gúzsba kötni nem lehet. Jöhetnek átme­neti korszakok, amelyekben az egymással a nép kegyéért versenyző, a hata­lomért és önző érdekekért piszkos eszközökkel küzdő, és tehetetlen üres szószátyárkodásaikkal végre is mindenkit halálra untató és kifárasztó sokfé­le pártok és irányzatok reakciójaként a primitívebb elmék számára a felettes 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom