Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945
Maléter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban
azzal, hogy követjük. A rosszból pedig vonjuk le szintén az elrettentő és óva intő tanulságot. Iparkodjunk mi is korunknak ezen égető sebére a gyógyírt megtalálni. Alkalmunk van bőven a tanulmányozásra, és köztársaságunknak értelmes és jó érzésű népessége igazán alkalmas médium arra, hogy a Duna-medence népeinek organizálásával irányt adó tényező lehessen. Meg kell szűnniök - hogy mást ne említsek - azoknak az együgyű és minden jogalap nélküli kártékony heccelődéseknek, amelyekkel közéletünk békéjét „felelőtlen elemek" minduntalan zavarják, amidőn pl. a magyar cégtáblák és a közönség tájékoztatására szolgáló felírások ellen hadat viselnek, magyarul beszélő szlovákok elleni bizalmas feljelentések tételére uszítanak és egyéb fontoskodásaikkal a közéletet megmérgezik, és ezzel államunk belső békéjét és rendjét zavarják. „A történelem arra tanít - mondja Masaryk -, hogy a sovinizmus minden államot tönkretett, lett légyen az nemzeti, osztály-, politikai vagy vallási so• • »90 vinizmus. Nem azon kell tehát folyton kárörvendve nyargalászni és azt utánozni, amit mások máskor és talán más körülmények között rosszul csináltak, hanem iparkodni kell - okulva a múlton és mások kárán - egy okosabb koncepcióval példát adóan ember- és nemzettársaink előtt haladva, az emberiség egy jobb jövendőjének felépítésén hatékonyabban közreműködni. Szem elől nem tévesztve azokat a kölcsönhatásokat és reakciókat, amelyeket az egyetemes nemzettestek életének megnyilvánulásai a vele élő másik nemzettestnél szükségképpen kiváltanak. „A demokrácia diszkusszió - mondja Masaryk. - A demokrácia a nemzetiségi princípium újkori felfogását fogadja el, amely szerint egy nép sem használhatja fel a másikat eszközül a saját céljaira." 9 1 Divatos jelenleg a demokrácia ellen nagyhangú és lekicsinylő kirohanásokat intézni, és az „államhatalmi totalitás" hangzatos jelszava alatt - amit valaha állami omnipotenciának neveztek - valóságos irtó hadjáratot indítani a lelkiismereti szabadság és az emberi szellemi felszabadulás oly megszentelt vívmányai ellen, amelyet évszázados küzdelmek után az emberi haladásnak új korszakait jelentették. Ám az emberi szellemet tartósan gúzsba kötni nem lehet. Jöhetnek átmeneti korszakok, amelyekben az egymással a nép kegyéért versenyző, a hatalomért és önző érdekekért piszkos eszközökkel küzdő, és tehetetlen üres szószátyárkodásaikkal végre is mindenkit halálra untató és kifárasztó sokféle pártok és irányzatok reakciójaként a primitívebb elmék számára a felettes 88
