Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945
Maléter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban
óvása érdekében ezekre vonatkozó autonóm intézményeket léptethetnek életbe, amennyiben ezek nem ellenkeznek az állam érdekeivel. A 22. § szerint: „Olyan helyeken, ahol a lakosság többsége nem észt, hanem a helyi kisebbséghez tartozik, a helyi önkormányzati intézmények hivatalos nyelve a helyi kisebbségek nyelve lehet; azonban emellett megvan mindenkinek a joga, hogy ezen intézményekben az államnyelvet használja." 8 5 A 23. § azt mondja: „A német, orosz és svéd nemzetiségű állampolgároknak joguk van írásbelilegasaját nyelvükön az állami központi intézményekhez fordulni." 8 6 A kisebbségi kulturális önkormányzatot szabályozó 1925. évi észtországi törvény 6. §-a szerint: ezen kisebbségi kultúrautonómiai területek szükségletének fedezésére rendelkezésre állanak: a/ a törvény értelmében az állam által átvállalt költségek és kötelezettségek a nyilvános elemi és középiskolai oktatást illetőleg; b/a helyi önkormányzatoknak hasonlójellegű kötelezettségei; c/ az állam és az önkormányzatok részéről kultúreélok támogatására befolyó összegek; d/ a kultúrtanáes által közadók módjára a szükségekhez képest az egyes kisebbségek tagjaira kivetett járulékok, amelyek azonban az államkormány által jóváhagyandók; e/ ajándékok, alapítványok, örökségek és saját vagyonából és vállalataiból befolyó jövedelmek. 8 7 Fölöslegesnek tartjuk, hogy most további részletekbe menő ismertetésekbe bocsátkozzunk az észtországi kisebbségek kultúrautonómiáját illetőleg. Csak jelezni akartuk, hogy vannak példák, és nem kell valami eddig soha sehol nem létezett és ki nem próbált veszedelmes kísérletekkel úgyszólván a sötétbe ugrani. Van bőven alkalom e téren való tanulmányok tételére, csak a megfelelő szellemi atmoszféra szükséges ahhoz, hogy a kérdés egyáltalán diszkusszió tárgyává legyen. Kedvező jelnek tekintendő, hogy a prágai Kisebbségi Intézet, amely oly kiváló férfiú vezetése alatt áll, mint Dr. Krofta Kamii meghatalmazott miniszter és egyetemi tanár, feladatul tűzte ki a Csehszlovákiában élő kisebbségek problémájának tanulmányozását, és a jelen európai külpolitikai konstelláció is igen alkalmas arra, hogy ezen irányban az eszmék érleléséhez hozzájáruljon. Mert ma talán végre átmegy a köztudatba az a tény, hogy a közép-európai kisebbségi probléma a világbéke Achilles-sarka. „Európának szüksége van arra, hogy a Duna-medence népei egy nemzetek fölötti közép-európai organizációban találkozzanak" - mondja Hassinger, bázeli professzor. 85