Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Maléter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban

ható tárgyalása nem ide tartozik. Megemlíthetünk azonban az észtországi kisebbségi kultúrautonómiára némi világot vető egyes törvénycikkeket. Az észtországi 1920. évi jún. 15-i alaptörvény 20. §-a értelmében: „Észtország minden polgára szabadon állapítja meg nemzetiségét."

77 A12. § értelmében: „A nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön való oktatás biztosíttatik."

7

8 Az észtországi kisebbségek kulturális önkormányzatáról alkotott 1925. évi törvény 8. §-a szerint: „Ezen törvény értelmében kisebbségnek számít a német, orosz és svéd népesség; továbbá az Észtország területén élő mindazon kisebbségek, amelyeknek összlétszáma nem kisebb 3000-nél."

7

9 9. §: „Ezen kisebbségek önkormányzati testületeihez való tartozás a nemzeti regiszter által lesz megállapítva, amelybe felvétetik magukat a 8. §-ban megnevezett nemzetiségekhez tartozó oly észtországi állampolgárok, akik legalább 18 évesek."

8

0 „A gyermekek 18. életévükig ahhoz a kisebbséghez tartoznak, amelybe a szülei tartoznak. Ha a szülők különböző nemzetiségűek, akkor a gyermekek nemzetiségét a szülők közös akarattal állapítják meg. Ha ily megegyezés nem jön létre, akkor a gyermek atyja nemzetiségét követi."

8

1 Az Észtország kisebbségeinek kultúrautonómiájáról alkotott ezen törvény indoklásában azt mondja: „Ha azt akarj uk, hogy valamennyi állampolgár egyenjogúságának alapelve érvényesüljön: akkor kell, hogy mindazon állampolgárok, kik valamely kisebbséghez tartoznak, vagyis oly csoporthoz, amely nem a többségi nemzethez tartozik, és amelynek megvan az akarata és képessége is, hogy saját kulturális életet éljen; kell, hogy ezen csoporthoz tartozó állampolgárok számára ugyanazon nemzeti kulturális fejlődéslehetőségek legyenek, mint a többi nemzet számára, amelynek sajátos népi egyéniségét már saját állami szervei biztosítják."

82 Az indoklás továbbá megállapítja: „A kultúrautonómia államjogilag önkormányzati célú, éspedig mint szociális önkormányzat." „Éppen ezért jogilag azállam felügyelete alatt áll és... nyilvános állami institúció jellegével bír." „A kisebbségi önkormányzatnak feltételenül a személyes jogon és nem a területi (territoriális) jogon kell nyugodnia, mert az nem valami helyi, hanem egy népi közösségnek önkormányzata."

8

3 Az alaptörvény 21. §-a értelmében: „Az Észtország határán belül élő nemzeti kisebbségek az ő nemzetművelődési és jóléti intézményi érdekeik meg84