Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Maléter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban

eléri-e a kisebbség a 20 százalékot, mert a számukra biztosított „megfelelő könnyítések" és „méltányos részesedés" már csak ezekre az esetekre lett kor­látozva. Amidőn 1903-ban az osztrák miniszterelnök benyújtotta a nyelvtörvény­javaslatot, amelyben az akkori Csehországban cseh, német és vegyes ajkú te­rületeket különböztettek meg, és amelyben vegyes ajkúnak azt a területet vették, amelyben legalább 20 %-nyi kisebbség lakik, akkor a csehek erélye­sen tiltakoztak ezen túlmagas százalék ellen, amelynek egyenesen germani­záló tendenciája van, és a gyengébb számarányú kisebbségeket elnyomja. 1 1 Ám ami akkor igaz volt, igaz ma is, és tény, hogy a 20 % túl magas mérték, amely arra jó, hogy egy kicsi, de intelligens kisebbség elnyomassék. 1 6 Finnországban analóg viszonyok közt már 10 %-nyi kisebbséget is elismer­nek. 1 7 A fő baj azonban az - állapítja meg Rádl professzor -, hogy ezen százalék­szám csak eszköz arra, hogy vegyes ajkú lakosságú vidékeken állandó küz­delem dúljon a hatalom birtoklásáért. 1 8 „A népszámlálás, a helyhatósági választások, a hivatalnokok áthelyezése, az új iskolák megnyitása abból a célból történik, hogy a tekintélyes létszámú kisebb­séget minél jobban elnyom ják. 1 9 Ezáltal a kisebbségi törvény nem a lakosság megnyugtatását szolgálja, hanem harci eszközt jelent a többség kezében, hogy elnyomja a kisebbségeket" - állapítja meg Rádl professzor. 20 A népszámlálás alkalmából meghirdetett irányadó, szépen hangzó alapelvvel, azzal. hog\'valamely nemzethez való tartozás megállapításának .,objektívnak" kell lennie, szintén visszaéltek, hogy a nemzetiség megállapítása során döntő té­nyezőnek nem az anyanyelvet minősítették, hanem a származási, a nevet. a köz­ség jellegét. az érintettek testi tulajdonságait, sőt a számlálóbiztosoknak joguk­ban állt olyan nemzetiséget feltüntetni, amely ellentétben volt az érintene sze­mély akaratával.­1 A magyar és német lakosságot elmagyarosított. illetve elné­metesített szlovák, illetve cseh eredetűnek nyilvánították, igya lakosság szabad választását befolyásolták.­- Hzért nem csodálkozhatunk Rádl professzornak azon kijelentésén, hogy az 1921. évi népszámlálás adatait nem tartja megbíz­hatónak: szerinte a nyelvtörvény a magyarok és a németek elleni harci eszköz, nem pedig a nemzetisegi kérdés igazságos megoldására tett kísérlet." Rádl professzor a történelmi országokból sorol föl példákat ezen v issza­élések igazolására; ám hasonlóan történt Szlovenszkón és Ruszinszkó terü­letén is, ahol pl. a kassai bírósági járáshoz-amelyben túlnyomó magvar ki­sebbség lakott annyi szlovák községet csatoltak az Eperjesi járásból, hogy a magyarok arányszámát a 20 c/<. alá szorították. így történt pl. Rimaszom­batban és másutt is, ahol ismét a magyar községeket csatolták el más, sokszor sokkal távolabb cső járásokhoz, csakhogy a magyarság százalékszámát a 20 % alá szorítsák. 2 4 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom